Paul Myler moszkvai ausztrál nagykövet politikai okokkal magyarázta az intézkedést. Az Interfaxnak nyilatkozva azt mondta, hogy az uránszállítások leállítása Oroszország megbüntetésének eszköze.

"Garanciákat kell kapnunk, és biztosnak kell lennünk kereskedelmi partnerünkben, hogy tiszteletben fogja tartani az összes garanciát, s az uránt nem fogja fegyverek előállítására használni" - mondta a nagykövet. Hangsúlyozta: országa korábban bízott Oroszországban, de ezt a bizalmat Oroszország elveszítette.

"Nem tudjuk elhinni, hogy Oroszország nem küld fegyvereket a határon keresztül Kelet-Ukrajnába, hogyan bízhatnánk rá uránt?" - kérdezte a nagykövet.

Korábban Tony Abbott ausztrál miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy "Ausztrália további rendelkezésig nem ad el uránt Oroszországnak".

Az orosz külügyi közlemény szerint a moszkvai ausztrál nagykövet nyilatkozata, miszerint Ausztrália elvesztette bizalmát Oroszország iránt, gyakorlatilag azt jelenti, azzal vádolta meg Moszkvát, hogy valószínűleg megsértette a tömegpusztító fegyverek terjesztésének tilalmára vonatkozó kötelezettségét. Az orosz külügyminisztérium szerint az ilyen nyilatkozatok a valóságtól való elrugaszkodást tükrözik.

"Oroszország mindig is szilárd híve volt és marad a tömegpusztító - ezen belül a nukleáris - fegyverek elterjesztését tiltó nemzetközi egyezmények betartásának" - szögezte le közleményében az orosz külügyi tárca.

A moszkvai külügyminisztérium szerint Ausztrália azzal, hogy elutasította az együttműködést Oroszországgal, lényegében "lábon lőtte saját magát", azt bizonyította, hogy nem lehet megbízható üzleti partnernek tekinteni egy olyan érzékeny és felelősségteljes területen, mint a békés célú atomenergia. A közlemény hangsúlyozza, hogy Oroszország uránellátása hosszú évtizedekre biztosítva van, nem függ Canberra "rövidlátó politikai döntéseitől".