A jelenlegi államfő, Heinz Fischer megbízatása júniusban jár le, az utódról közvetlen szavazással a lakosság dönt. Fischer kétszer hat évet töltött a pozícióban, az alkotmány többet nem tesz lehetővé. A hagyományokhoz tartozik, hogy a pártok januárban hozzák nyilvánosságra jelöltjeiket, hogy három hónapos kampányban mérhessék össze erejüket. Bár már több ízben felvetődött, hogy az államfői posztot vonják össze a kancelláréval, a tisztség mindeddig megmaradt. Különösen koalíciós kormányalakítás, kormányválság esetén az elnöki feladat több mint formalitás, mint ahogyan a hadsereg főparancsnoki szerepe is lehet fontos.

Az Osztrák Néppárt (ÖVP) hétvégi elnökségi ülése után bejelentették, hogy a 74 éves Andreas Kholt indítják. Khol a kereszténydemokrata párt jobbszárnyához tartozik, volt már a parlament elnöke, a párt parlamenti frakcióvezetője, s az utóbbi években az Ausztriában korántsem erőtlen Nyugdíjasok Tanácsának irányítója. Kulcsszerepe volt a 2000–2006 közötti, a néppárt és a szélsőséges Szabadságpárt közti koalíció felállításában, ezért is számítanak arra az ÖVP vezetői, hogy a párttól jobbra elhelyezkedő választókat is meg tudja nyerni.

A külpolitikában kevéssé járatos politikus csak „második legjobb” elnökjelölt – eredetileg a legnagyobb osztrák tartomány, Alsó-Ausztria tartományi miniszterelnökét, Erwin Pröllt remélték megnyerni. Pröll 24 éve irányítja a tartományt, az ÖVP szürke eminenciásának tartják, s úgy gondolták a párt vezetői, hogy vele biztosan megszerezhető a Hofburg. Ő azonban, miután végigélvezte a politikusok hajbókolását, meghallgatta az elemzéseket, miszerint a kereszténydemokraták a lába előtt hevernek, visszautasította a felkérést. A Die Presse kommentátora, Anne­liese Rohrer szokatlanul csípős hangon köszönte meg Pröll döntését a távolmaradásról, „fatornyos politikusnak” minősítve őt.

Alexander Van der Bellen

Nyolc évig volt a parlament harmadik legnagyobb pártja, a zöldek elnöke a 71 esztendős Alexander Van der Bellen, észt származására utaló becenevén „Szása”, aki viszont független jelöltként elindul az elnöki posztért. A közgazdászprofesszor azt mondta, változnak az idők, elképzelhető, hogy ma már nem a vörösök vagy a feketék jelöltje a befutó, s liberális, egyszersmind patrióta nézetei szerinte alkalmassá teszik őt a győzelemre.

Hivatalosan még nem jelentették be, de szinte biztosra vehető, hogy a szociáldemokrata párt Rudolf Hundstorfer szociális és ­munkaügyi minisztert indítja a versenyben. Hundstorfer korábban a szakszervezeti szövetség elnöke volt, s mint felemlegetik, ügyesen húzta ki a mozgalmat egy pénzügyi botrányból. Mindazonáltal nem különösebben népszerű, többen felvetették, hogy ha az SPÖ nem ragaszkodna presztízsokokból önálló jelölthöz, akkor a párt beállhatna ­Szása mögé, és ezzel biztosíthatná annak győzelmét. A pillanatnyilag legnépszerűbb párt, az FPÖ pénteken nevezi majd meg jelöltjét, akkor derül ki, hogy saját emberét indítja-e, vagy a politikai porondon nemrégiben feltűnt önjelölt bírónőt, Irmgard Grisst választja.