Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottsága által tartott meghallgatást ugyan a magyar hatóságok civil szervezetek elleni fellépése miatt tartották, de szó volt a sajtószabadságról, a hajléktalanság helyzetéről és Orbán Viktor miniszterelnök bevándorlásellenes kijelentéseiről is.

Kovács még államtitkárként egy tavalyelőtti felvételen. Keményen kivágta a biztosítékot Kurucz Árpád / Népszabadság

Bár a Fidesz pártcsaládjához, az Európai Néppárthoz  tartozó képviselők az elvhűség jegyében sérelmezték, hogy a bírósági eljárás alatt álló Ökotárs Alapítványt meghívták az ülésre, Móra Veronika igazgató elmondta, hogy a jogszabályi változások miatt az elmúlt közel három évben igencsak megváltozott a civil szféra helyzete, majd ismertette a norvég civil támogatási alap működését és a kormánynak a norvég alappal szembeni kirohanásait. A hvg szerint Móra azt mondta, a politikai csatározások azóta is folynak, de a kormány soha nem kezdett párbeszédet a civil szervezetekkel a támogatási pénzekről, viszont a Kehi eljárást indított az alapítványokkal szemben, holott nem lett volna jogalapja vizsgálni a norvég pénzek felhasználását.

Az ülésen felszólalt Mong Attila, az Átlátszó oknyomozó újságírója is, aki a magyar sajtó helyzetéről számolt be. Mong hangsúlyozta, hogy Magyarországon egyfajta puha cenzúra működik, a kormány befolyásolja a sajtót és a médiapiacot, a közszolgálati média pedig észak-koreai állapotokat idéző állami sajtóorgánummá vált.

Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi szóvivője „szappanoperának" nevezte a meghallgatást, és azt mondta, hogy a felszólalókat az érzelmeik motiválták. A meghívottak közül egyedüliként magyarul felszólaló Kovács szerint ahogy korábban is, most is „vádaskodások" és „hazugságok" hangzottak el. Szerinte ami a civil szervezeteket illeti nem sikerült elfogadtatni, hogy a törvény mindenkire vonatkozik, ami után azt fiertatta, miért nem figyelték Magyarországot 2006-ban a Gyurcsány-kormány idején is. Azzal fejezte be, hogy mivel érdemi vitát folytatni egy brüsszeli meghallgatáson nem is lehet az időkeretek miatt, más felvetésekre nem is akar reagálni. Mint mondta, tényekkel, jogi keretek között hajlandó csak a magyar kormány foglalkozni a felvetett témákkal, az ilyen meghallgatásnak európai témákat kellene megvitatnia. A meghallgatások csak politikai nyomságyakorlásra jók és nem demokratikusak – tette hozzá.

Kovács kijelentései több jelenlévőnél is kivágták a biztosítékot. A svéd liberális Cecilia Wikström figyelmeztette a szóvivőt, gondolja át, hogy mit mond, és hogy megadja-e a tiszteletet, amikor szappanoperának minősíti az EP-képviselők meghallgatását. Egy másik képviselő pedig azt mondta, az Orbán-kormány rendkívül sokat tesz azért, hogy az EP-ben rendszeresen Magyarország legyen a téma.

Szanyi Tibor és Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselők közös nyilatkozatukban azt írták, hogy Kovács „elképesztő módon sértegette” a magyar viszonyokat kritizáló intézményeket és személyeket. 

„A mai meghallgatás újabb fejezete volt az Orbán-rezsim nemzetközi elszigetelődésének, de arra is rávilágított, hogy a demokrácia európai ellenségeinek egyes konzervatív erők is igyekeznek fedezéket biztosítani. A vita konkrét eredményre ugyan nem volt hivatott, de azt megmutatta, hogy Orbánék agóniájának még nincs vége"  – olvasható a nyilatkozatban.