Szankciókkal sújtották a lázadókat Kongóban
A lázadóknak nem volt nehéz dolguk: Goma lerohanásakor nem tapasztaltak nagyobb ellenállást sem a hadsereg, sem az ENSZ békefenntartói részéről. Szemtanúk szerint néhány helyi lakos üdvrivalgással fogadta a felkelőket, írja a BBC. Az ENSZ szerint azonban a helyieknek erre nem volt sok okuk: a lázadók nőket és gyerekeket raboltak, és érkeztek hírek gyilkosságokról és fosztogatásról is.
A többek között aranyban, rézben, kobaltban gazdag térségben időről időre kiújulnak a harcok a nyersanyag-lelőhelyek ellenőrzéséért. Az egymilliós Goma a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részének központja, itt dolgozzák fel az ország által exportált nyersanyag nagy részét.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatában felszólított arra, hogy senki se támogassa kívülről a felkelő csapatokat, de a dokumentum nem nevezi meg az ezzel vádolt két országot, Ruandát és Ugandát. A határozat elítéli Goma elfoglalását, és megkéri Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt, hogy nézzen utána a lázadók külföldi támogatásáról szóló jelentéseknek.
Az ENSZ BT szankciókkal – utazási tilalommal és javaik befagyasztásával – is sújtotta az M23 lázadócsoport egyes vezetőit, és azt tervezik, hogy további tagokra is büntetőintézkedéseket szabnak majd ki. A testület ezenkívül felszólította a lázadókat, hogy vonuljanak vissza a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, a ruandai határon fekvő Goma városából, és tegyék le a fegyvert.
Az ENSZ szakértői bizottsága pénteken teszi közzé jelentését a térségbeli helyzetről. Kiszivárgott értesülések szerint ebben Ruandát és Ugandát az M23 fő támogatóiként nevezik meg, a két ország azonban tagadja a vádakat. Az Amnesty International jogvédő szervezet júliusi jelentésében azt írta, az M23 Ruandában toborozza tagjait, és a ruandai kormány látja el fegyverekkel.
Az ENSZ-nek 22 ezer fős csapata tartózkodik Kongóban. Laurent Fabius francia külügyminiszter szerint abszurd, hogy az ENSZ erőinek nem sikerült beavatkozniuk Gomában. A szervezet szóvivője szerint azonban az 1500 fős békefenntartó erőnek mérlegelnie kellett, hogy tüzet nyitnak, és kockáztatják az emberek életét, vagy nem lőnek, hanem megfigyelnek, és tudatják a lázadókkal, hogy kötelezi őket a nemzetközi jog.
Goma elfoglalása után a kongói és a ruandai elnök, Joseph Kabila és Paul Kagame az ugandai fővárosba, Kampalába utaztak, hogy megtárgyalják a helyzetet. A lázadók egyik parancsnoka, Sultani Makenga szerint hazugság, hogy Ruanda támogatná őket.