Szabadulna Assange-tól a New York Times

Nem bír az amerikai diplo­máciai iratok tömegével a ­WikiLeaks, ezért további hatvan sajtóterméket vonna be azok átolvasásába és publikálásába – jelentette be a portál alapítója az AP hírügynökségnek adott interjújában.

A sürgönyöknek eddig körülbelül egy százaléka jelent meg az internetes oldalon: a 250 ezerből alig több, mint 2600 darab. Julian Assange elmondta, hogy húsz országban már meg is állapodtak különböző tévékkel és újságokkal. Megpróbálnak „háromszögelni”, azaz jobboldali vezetésű országban baloldali médiumnak adni az iratokat, és fordítva.

2010. július 26-án készült kép a WikiLeaks  alapítójáról a brit Guardiannel. Dühroham és még hatvan lap
London, 2010. november 29. 2010. július 26-án készült kép a WikiLeaks oknyomozó portál alapítójáról, Julian ASSANGE-ről, aki a brit Guardian című napilapot emeli a magasba egy londoni sajtóértekezleten. 2010. november 28-án a Wikileaks 250 ezer bizalmas amerikai külügyminisztériumi dokumentumot hozott nyilvánosságra. A külügyi iratok az USA külföldi nagykövetségeinek jelentéseit tartalmazzák. A titkos iratok többek között az amerikai New York Times, a brit Guardian, a francia le Monde, a német Spiegel és a spanyol El País oldalain jelentek meg. (MTI/EPA)

A jelenleg Nagy-Britanniában tartózkodó és svédországi kiadatási tárgyalására londoni házi őrizetben váró Assange arra kéri e lapokat, hogy publikálás előtt vegyék ki azoknak a forrásoknak nevét a dokumentumokból, akik bajba kerülhetnek. A szabályok pedig ugyanazok, mint az első öt újság ese­tében: a cikkeket csak az adott táviratokkal egy időben lehet publikálni. A holland liberális napilap, az NRC Handelsblad és az RTL televízió, a svéd liberális napilap, a Dagens Nyheter, valamint a konzervatív norvég újság, az Aftenposten megerősítették, hogy megkapták az iratokat.

Mindeközben az amerikai sajtó bejelentette, hogy a korábbi hírekkel ellentétben nem sikerült bizonyítékot találni a ­WikiLeaks-dokumentumok állítólagos letöltője, Bradley Man­ning és Assange között. A 23 éves merikai hírszerző őrvezető ellen vádat emeltek, mivel egy májusi online beszélgetésben elárulta, hogy a hadsereg számítógépes rendszeréről letöltött 260 ezer külügyi táviratot is.

Ám a WikiLeaksnek hamarosan konkurenciája lehet. A New York Times bejelentette: lehetőséget teremt arra, hogy ezentúl közvetlenül hozzá juttassanak el titkos dokumentumokat. Bill Keller, a lap felelős szerkesztője a Yahoo News The Cutline című kiadványának úgy nyilatkozott, hogy létrehoznak egy olyan rendszert, amely titkosítja a hozzájuk eljuttatott dokumentumokat, ezzel védve a forrást. A hír szerint más lapok is gondolkodnak „titkos levelesláda” létesítésén, mert szeretnék, ha egyből hozzájuk érkeznének az anyagok.

Mindez talán nem meglepő annak fényében, hogy Assange-dzsal nehezen jönnek ki a sajtótermékek, amelyekkel szövetkezett. Kemény tárgyalások előzték meg az amerikai külügyi táviratok kiszivárogtatását is. Amikor pedig a New York Times egy nem túl hízelgő írást közölt az ausztrál férfiról, Assange állítólag dührohamot kapott.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.