Szabadka: a magyarverés csak közbiztonsági zavar?
Tabajdi az Európai Parlament nemzeti kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportjának társelnökeként hangoztatta, hogy a szerb kormánynak határozott keménységgel kell fellépnie a Vajdaságban mind gyakoribb támadásokkal szemben. Legutóbb májusban verték meg magyar diákok egy csoportját szerb fiatalok. Ám a helyiek szerint a probléma az etnikai ellentéteknél mélyebben húzódik, és ennek szenvedő alanyai nemcsak a vajdasági magyarok, hanem a szerbek is.
– Úgy tudom, a rendőrség már lépéseket tett a májusi eset elkövetőivel szemben, részben talán a nemzetközi visszhangnak köszönhetően – mondta lapunknak a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium igazgatója, akinek több diákja az akkori incidens sértettje volt. Varga Anikó hozzátette: azóta az intézmény tanulóit nem érte támadás. Az igazgatónő megjegyezte: az etnikai különbségek valóban szolgálhatnak egy-egy konfliktus alapjául, ám a fő probléma a mind rosszabb közbiztonság, a gyakori utcai rablások, amelyek összefüggésben állnak a munkanélküliség növekedésével.
– A tér templom felőli oldalán gitároznak, énekelnek, iszogatnak a fiatalok, mellette egy parkoló, ahol a prostituáltak „intézik az ügyeiket”, a tér túloldalán pedig ott állnak az őket fenyítő futtatók. A közelben pedig a rendőrök köröznek, akik tudják, hogy kit kell védeni – adott helyzetképet a múlt heti és a májusi incidens helyszínéről Vigi Zoltán. A Magyar Szó szabadkai újságírója szerint ebben a közegben rendszeresek az összetűzések, etnikai hovatartozástól függetlenül, a rendőrség érdemi beavatkozása nélkül. – Az számít, hogy ki kinek a „kicsi fia” az elkövetők vagy a sértettek közül, eszerint lesz belőle rendőrségi majd bírósági ügy – mondta Vigi, nem tagadva, hogy a nyelvi különbségek is jó apropóját adhatják egy-egy összetűzésnek.
– Kezdődhet úgy is, hogy beszól a magyar, vagy a cigány, a szerb, aztán ha más nyelven jön a válasz, akkor vérmérséklettől függően késelésig is elmehet a vita. A közösségek nem együtt, hanem egymás mellett élnek – jegyezte meg a városban 12 éve élő újságíró, aki szerint a 90-es években virágzó határ menti piacozás lehanyatlásával sokaknak került veszélybe a megélhetése, így romlik a közbiztonság állapota a városban is. Bonyolította a helyzetet a szerbül sem nagyon tudó koszovói romák 90-es évekbeli megjelenése is, akik körében szintén nagy a munkanélküliség. – A fiatalok munka híján máshol vezetik le az energiájukat: a múlt héten szétvertek egy sportboltot ismeretlenek, lehettek akár szerb és magyar fiatalok vegyesen is – mondta Vigi. A feszültségek levezetésének másik formája a futballhuliganizmus. A helyi csapat 50-100 fős – főként szerbekből álló, és a szerb lakosság által is elítélt – szurkolótábora könnyen összecsaphat a Partizan Beograd etnikailag sokkal vegyesebb összetételű fanatikusaival. (Az alvilág és a futballszövetségek összefonódása sem ismeretlen jelenség.)
– Nem hiszem, hogy a magyarországi tiltakozás változtathat a helyzeten, különösen, hogy nem is egyértlemű, hogy egy konfliktust etnikai ellentét vagy egyéb vita váltott ki – vélte Vigi, aki szerint elsősorban korrupciótól mentes rendőrségre és bíróságra van szüksége az országnak, ezzel a gyakran etnikai színezetűnek vélt konfliktusok nagy része is elkerülhető lenne.
