Tűzszünetet hirdetettek Kongóban a tuszi Laurent Nkunda vezette lázadók, miután előrenyomulásukra Goma városából kivonult a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) hadserege. Közleményük szerint azért döntöttek így, hogy eloszlassák a városból pánikban menekülő helyiek félelmeit.

Kongóban működik a legnagyobb ENSZ-erő, a MONUC, ám a kormányerőket támogató 17 ezer kéksisakos nem képes megvédeni a lakosságot. Alan Doss, az ENSZ-misszió vezetője szerint azonnal csapaterősítésre van szüksége a békefenntartó erőknek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte az erőszak kiújulását, és rendkívüli ülést tartott az ügyben. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár regionális méretű humanitárius katasztrófa lehetőségéről beszélt.

Az ENSZ helyi központjából evakuálták a legtöbb civil alkalmazottat, akiknek a konvoját dühös fiatalok megdobálták kövekkel, emiatt az autók nem is tudtak elindulni idejében. Sokan úgy vélik ugyanis, hogy az ENSZ nem akarja megvédeni őket. A harcok augusztusban újultak ki, a támadás legújabb és leghevesebb hullámát pedig vasárnap indították a lázadók.

A konfliktus gyökerei a hutuk és a tuszik ellentétére nyúlnak viszsza. Laurent Nkunda azt állítja, hogy csapatai a határ menti Észak-Kivu tartományban élő tuszi lakosságot védik a szélsőséges hutu milicistáktól, akik 1994-ben szöktek át a szomszédos Ruandából. A KDK-t keletről határoló országban akkor hutu szélsőségesek nyolcszázezer tuszit és mérsékelt hutut öltek meg.

Nkunda egy évvel az 1998-ban kirobbant polgárháború 2003-as lezárása után indított fegyveres harcot. Idén januárban tűzszünet köttetett, ennek ellenére a vidék augusztus óta ismét ellenségeskedések színtere. Az óriási kiterjedésű, több mint négy franciaországnyi állam nyugati végében fekvő fővárosban, Kinshasában székelő Joseph Kabila vezette kormány nem tud úrrá lenni a különféle lázadó szervezeteken. Ezeket az egykori Zaire-ral szomszédos országok, Uganda, Ruanda és Burundi - fél szemmel hatalmas szomszédjuk nyersanyagkészleteire sandítva - támogatják. Kinshasa többször megvádolta Ruandát, hogy egységeket dobott át a két ország határán, növelendő a tuszi lázadók erejét. Ruanda rendre visszautasítja e vádat, és azzal vág vissza, hogy a KDK hadserege együttműködik a Kigaliban regnáló központi hatalom hutu ellenfeleivel.

Nkunda azzal indokolja az általa vezetett fegyveres harcot, hogy meg kell védelmezni a kongói tuszi népcsoportot. Az okfejtés szerint erre azért van szükség, mert a KDK hadserege összejátszik ruandai hutu milíciákkal, olyan csoportokkal, amelyek tagjai felelősek a 1994-ben Ruandában elkövetett népirtásért, tuszik és a "mérsékelt" - a másik népcsoporthoz tartozók elleni gyűlölködésben nem kellő lelkesedéssel részt vevő - hutuk tömeges lemészárlásáért. Észak-Kivuban a harcok legutóbbi kiújulása óta 250 ezren, az elmúlt két évben összesen mintegy 850 ezren menekültek el lakóhelyükről. Zömük a Goma környékén felállított menekülttáborokban tengődik, így most ismét konfliktusövezetben találják magukat.

Noha az ENSZ a többihez képest jelentős békefenntartó misszióját szinte teljesen a keleti országrészbe vonta össze, a helyiek neheztelnek a nemzetközi haderőre, mondván, az nem képes megvédeni őket a lázadóktól. A MONUC gerincét indiai egységek alkotják, akik nemigen hajlandóak a harcra a lázadókkal – jegyezte meg egy nyugati diplomata a Reuters tudósítójának. Megfigyelők szerint az egész misszió értelme megkérdőjeleződne, ha a kéksisakosoknak nem sikerülne megvédenie Gomát, és a lázadók elfoglalnák a várost. Bernard Kouchner francia külügyminiszter amellett kardoskodik, hogy európai katonákkat küldjenek Kongóba, hogy ők vessenek véget az erőszaknak. A  maxiumum 1500 fős európai kontingensre vonatkozó elképzelést több európai iország is elutasítja – ismerte el a tárcavezető..

A fegyveres konfliktust gerjeszti, hogy a bő 60 milliós volt belga gyarmat keleti részén a hegyek gazdag arany- , réz- és ónlelőhelyeket rejtenek, ezenkívül kobalt és egy ritka érc, a számítógépes félvezető lapkák, illetve mobiltelefonok és más szórakoztatóelektronikai eszközök gyártásához használt coltan is megtalálható ott. A kongóiak háromnegyede ennek ellenére napi kevesebb mint egy dollárból él.

(Forrás: MTI)

Menekülők Kongóban