Minden országnak be kell tartania a közös szabályokat, különben nem lehetnek tagok. A jövő héten behívatom a magyar nagykövetet, és közlöm ezt vele – jelentette ki Johansson.

A 2015-ös európai menekültáradat szétfeszítette a menedékkérelem uniós jogi kereteit, a Dublini Rendeletet, és bizonyos EU-tagországoknak – főleg Görögországnak, Olaszországnak és Magyarországnak – sokkal nagyobb terhet jelentett, mint másoknak.

Svédországban a hatóságok szerint valamivel több mint ezer olyan menedékkérő van, akit vissza akarnak küldeni Magyarországra, és több mint 152 ezer olyan, aki a skandináv országban várja menedékkérelme elbírálását. A 9,8 milliós ország tavaly 163 ezer menekültet fogadott be, a lakosság számához viszonyítva a legtöbbet Európában.

Svédország július 20-án új, szigorúbb menekültügyi szabályokat léptetett életbe, és ez azokra vonatkozik, akik 2015. november 24. után adták be menedékkérelmüket. Eszerint a hatóságok a következő három évben csak ideiglenes tartózkodási engedélyt adhatnak ki a menekülteknek, és a családegyesítést is korlátozzák. A szabályozás alól kivételt képeznek az EU-tagállamok között kvóták alapján elosztott menedékkérők. Emberi jogi szervezetek élesen bírálták az új szabályozást.

Magyar részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reagált a svéd bejelentésre, jelezve, furcsának és egyben elfogadhatatlannak tartja a svéd döntést, hiszen Johansson ahelyett, hogy a valódi megoldást keresné, egy olyan országot bírál, amely betartja a szabályokat. „Megvédjük a határunkat, ami az Európai Unió külső határa is, így jelenleg Magyarország védi Svédországot is" – hangoztatta Szijjártó.