Svájci, román és francia visszhangok az új alkotmányról
Az egyik legtöbb következménnyel járó rendelkezésnek a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárának csökkentését nevezte a szerző. Ez közvetve hozzáférést biztosít a Fidesz számára az igazságszolgáltatási rendszerhez, amely jóval a következő parlamenti választás után is érvényes lesz - vélekedett. Emellett a Költségvetési Tanács felett is a Fidesz gyakorol ellenőrzést - írta. "Hasonlóan járt el Orbán már a médiatörvény esetében is, amely hosszú távon, a törvényhozási cikluson túl biztosítja az állami média vezető pozíciói feletti személyi ellenőrzést és a tartalmak kézben tartását" - fogalmazott a szerző.
Az új magyar alkotmánnyal kapcsolatosan helytelen lenne e pillanatban bármiféle "nacionalista pánikkeltés" román részről, hiszen a két ország között nagyon jók a kapcsolatok, Bukarest és Budapest között zavartalan a párbeszéd a magyarországi alaptörvényről is - mondta az Evenimentul Zileinek adott nyilatkozatában Teodor Baconschi külügyminiszter.
A román diplomácia vezetőjével a bukaresti napilap szerdai számában jelent meg interjú. Egy kérdés arra utal: Szlovákia aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a megszavazott új magyar alkotmány a magyar nemzet egységét hangsúlyozza. A miniszter erre vonatkozó válaszában kifejti: jelen pillanatban nagyon jó a román-magyar viszony, ezt Bukarest ugyanolyan fontosnak tartja, mint a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó európai normák tiszteletben tartását.
Az Adevarul című liberális napilap másfél újságoldalt szentel a témának, nagy fotókkal. A nagybetűs cím: Orbán császár országa.
A tudósítás leírja az új alkotmány néhány fontos elemét, de kommentáló mondatok kíséretében teszi. "Magyarországnak mostantól ultrakonzervatív alkotmánya lesz". A továbbiakban kifejti: Orbán Viktor és pártja olyan kitételeket helyezett el a szövegben, amelyek révén az alaptörvény azután is jelentős mértékű hatalmat biztosít számára, ha esetleg elveszíti a következő választásokat.
A tudósító szerint az ellenzék és a magyar lakosság nagy része bírálta az új alkotmányt. Először is azért - olvasható a lapban -, mert a kormánykoalíció elutasított bármiféle tárgyalást az ellenzékkel, és világos volt, hogy ez utóbbinak minden módosító javaslatát elutasítják. Másrészt azért, mert az Orbán-kormányzat ellenezte a népszavazást kiírását.
A magyarok temetik köztársaságukat címmel közölt kommentárt az új magyar alkotmány elfogadásáról honlapján a L’Express című francia politikai hetilap. Az írás bevezetője szerint az Orbán Viktor miniszterelnök által kezdeményezett és hétfőn elfogadott új magyar alkotmány "egy tekintélyelvű állam első alapjait teszi le".
A cikk szerzője beszámolt a szocialisták hétfő esti fáklyás felvonulásáról, amelyen a "köztársaság temetéséről" emlékeztek meg. Megemlítette, hogy a múlt héten tüntetések sorát rendezték Budapesten, minden hatás nélkül, az alkotmányt elfogadták.
A lap kiemeli, hogy a Magyar Köztársaság neve Magyarországra változik. A preambulumban a szöveg a jelenlegi államnak a második világháború előtti Magyarországgal való folytonosságát hangsúlyozza, azzal a királysággal, amelynek kormányzója a tekintélyelvű Horthy tengernagy volt.
"Vissza a Középkorba!" - mondta az egyik tiltakozáson egy tüntető a lap tudósítójának. A szöveg utal Istenre, a kereszténységre, a "nemzetalapításra", valamint a házasságot férfi és nő közti kötelékként határozza meg és utat nyit az abortusz lehetséges betiltására - foglalja össze a lap a vitatott pontokat. "Pedig Magyarország Európa egyik legkevésbé vallásos országa" - tette hozzá a cikk szerzője.
"A probléma, hogy az alkotmányt csak kétharmados parlamenti többséggel lehet módosítani. A jövőben pedig, a megfigyelők jelentős része szerint, nehéz lesz ilyen többséget megszerezni" - zárta írását a L’Express.
(hirado.hu)