A referendumot a jobboldali konzervatív Svájci Néppárt (SVP) és a vallási ihletésű Szövetségi Demokratikus Unió (EDU) politikusai kezdeményezték, hogy „megakadályozzák a svájci társadalom növekvő iszlamizálódását”. Politikai szimbólum, az iszlám győzelmének hirdetője a minaret – érvelt az SVP az aláírásgyűjtési kampányban, amelynek végeztével sikerült letennie az asztalra a népszavazás kiírásához szükséges százezer állampolgári szignót.

A délig tartó szavazás hivatalos eredménye nagy meglepetésnek számít, mivel a korábbi felmérések az ellenkezőjét, a tilalom 53 százalékos elutasítását jósolták. (A referendumon  a jogosultak 55 százaléka vett részt.) Svájcban a kormány és a parlament is ellenezte és bírálta a népszavazási kezdeményezést mint amely sérti a svájci alkotmányt, a vallásszabadságot és az ország féltve őrzött türelmi hagyományait. Különösen a kormány emelt szót még a népszavazás előtt a javaslat ellen, attól tartva, hogy az igen győzelmét, a minaretépítés tilalmát az arab világhoz fűződő kapcsolatok romlása, sőt, akár terrormerényletek követhetik.

Az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsa szintén elítélte a referendumot. Hasonlóan nyilatkozott a katolikus és a protestáns egyház, a zsidó és a muzulmán közösség is. „A félelem rossz tanácsadó” – figyelmeztettek a katolikus püspökök.

A 7,5 millió lakosú Svájcban a legutóbbi statisztikai adatok szerint mintegy 400 ezer muzulmán él, közülük 50 ezer gyakorolja hitét, s ezzel az iszlám a második legelterjedtebb vallás az országban a kereszténység után. Mindeddig csupán négy minaret épült mecsetek mellé Svájcban – a tilalom ezekre nem vonatkozik. Claude Longchamp, a gfs.bern közvéleménykutató igazgatója elmondta, hogy a minaretek tilalma az ország 26 kantonjának több mint felében többségbe került, ami azt jelenti, hogy Svájc alkotmányába is belefoglalják. Az új minaretek építésére vonatkozó tilalmat olyan intézkedésként vezetik be az alaptörvénynek az állam és az egyházak kapcsolatát szabályozó cikkelyébe, amely „fenntartja a különböző vallási közösségek tagjai közötti békét”.

Tárik Ramadan, az oxfordi egyetem Genfben élő tanára katasztrofálisnak minősítette a referendum eredményét, amivel a svájciak „egy valós félelmet fejeztek ki”. A zöldek pártja közölte, hogy beadványt tervez benyújtani az emberi jogok európai bíróságához az európai emberi jogi konvencióban garantált vallásszabadság megsértése miatt.

AI: „Svájc a vallásszabadság ellen szavazott”

Az Amnesty International szerint a tilalom sérti a Svájcban élő muszlimok vallásszabadságát, valamint azokat a Svájc által is aláírt nemzetközi emberi jogi egyezményeket, amelyek tiltják a vallási meggyőződés alapján történő megkülönböztetést. David Diaz-Jogeix, az AI európai és közép-ázsiai programigazgató-helyettese a szervezet Londonban kiadott állásfoglalásában sokkolónak"nevezte, hogy Svájc – ahol régre visszanyúló hagyomány a vallási türelem és a menedéknyújtás az üldözötteknek – igent mondott egy „ilyen groteszk módon diszkriminatív” indítványra.

Az emberi jogi csoport vezető tisztviselője kiemelte, hogy az iszlám a kereszténység után a második legnagyobb vallás Svájcban: az iszlám hívők az ország lakosságának négy százalékát alkotják. Az Amnesty International szerint a tilalmat várhatóan vagy a svájci szövetségi legfelsőbb bíróság, vagy az európai emberi jogi bíróság el fogja vetni.