Elektromos kisautókkal közlekedhetnek, jókora zöldterülettel büszkélkedhetnek, és a legélhetőbb német város címét is kiérdemelték a stuttgartiak. Wolfgang Schuster (65), aki 2013-ig, tizenhat éven át állt a város élén főpolgármesterként, mégsem ezeket az eredményeket emeli ki. Szerinte a legfontosabb öröksége, hogy összetartó várost kovácsolt. Nincs szakadék a németek és a bevándorlók, a gazdagok és a szegények, vagy éppen az idősek és a fiatalok között.

– Polgármesterként az ember nem egy párt delegáltja, hanem egy város „atyja vagy anyja”. A munkában pedig a jól képzett, profi önkormányzati alkalmazottakra lehet építeni, akiknél szintén nem lehet szempont a párthovatartozás – mondta lapunknak adott interjújában a veterán kereszténydemokrata (CDU) politikus, aki a Konrad Adenauer Alapítvány vendége volt Budapesten.

Egyenlő esély a gyerekeknek: Kretschmann baden-württembergi miniszterelnök, Gül török államfő és Schuster stuttgarti főpolgármester Michaela Rehle / Reuters

Schuster egyik célkitűzése az volt, hogy minél családbarátabbá tegye a várost, és ennek érdekében például az óvodásokat is bevonta a játszótértervezésbe. A kicsik azóta is büszkén mutatják, hogy ez vagy az az ő művük. De épp így jó ötletnek bizonyult az is, hogy a fiatalok részt vettek az iskolák rendbetételében. A hosszú nyári szünetre pedig külön gyerekváros áll a vakációzók rendelkezésére, ahol ráadásul nem kell túl sokat fizetni. A szociálisan rászorultak számára az önkormányzat bónuszkártyát bocsát ki, ezzel számos szolgáltatást ingyen kapnak, a zeneiskolától a külön programokig.

– Persze erre lehet azt mondani, hogy Stuttgart gazdag város, de ha nem így lenne, akkor is találtunk volna rá megoldást. A többiek talán egy kicsit többet fizettek volna. Nem megengedhető, hogy valaki csak azért szoruljon ki ezekből a programokból, mert nem elég tehetősek a szülei – magyarázta a volt polgármester. Elgondolkodott a kérdésen, hogy mit szól a budapesti gyakorlathoz, hogy a hajléktalanokat kiűzték a városközpontból.

– Ezek nyilvános helyek, amelyeket éppúgy használhat a milliárdos, mint a koldus. Nem kell mindenkit szeretnünk, de mindenkit tisztelni kell. Azokat is, akik nálunk kevésbé szerencsések vagy másképp akarnak élni. Ha erőszakosak, az más helyzet, de ez ritka – vélte a CDU-s politikus, aki bevallotta, hogy fiatal korában ő is aludt parkokban, nem volt túl sok pénze, ráadásul ezt romantikusnak is találta.

A 600 ezer lakosú, agglomerációval együtt hárommilliós Stuttgartban ma már 40 százalék a külföldiek aránya, de nincsenek gettók. Nem jellemző a Németországban tipikus párhuzamos társadalom sem (ahol mondjuk a török közösség nyelvileg, kulturálisan és gazdaságilag is teljesen külön életet él): mindenki stuttgartinak érzi magát. Schuster számára az oktatás volt az egyik kulcstéma. Botrányosnak tartja, hogy a fiatalok ma tanulnak, aztán kisegítő munkát végeznek évekig, ha egyáltalán kapnak valamit. Ez rettentő pazarlás. Stuttgartban ezt úgy oldották meg, hogy a fiatalok egy részét átmenetileg az önkormányzatok foglalkoztatták, gyakran önkéntes munkát végeztek, de ezzel mindenki jól járt. Az önkormányzat megoldotta a spórolások miatti munkaerőhiányt, a fiatalok pedig munkatapasztalatot szereztek, és tehettek valamit a városért.

Az egykori polgármester szerint nem a pénz a legfontosabb, hanem a szervezés. Ebben a témakörben szívesen segítene a magyar kormánynak is, részben ezért járt most Magyarországon. A munkanélküliség elleni harc ellenszerét például egy hároméves felsőfokú képzésben látja. Ebben az állam, a munkaadók és az egyetemek vennének részt, bachelor diplomát és szakmai tapasztalatot is nyújtana egyszerre, nem beszélve a németnyelv-tudásról. – Sváb vagyok, így mindig a spóroláson jár az eszem. Polgármesterként is igyekeztem nem az önkormányzat pénzét költeni, tizenhat év alatt mégis 12 milliárd eurót fektettem be a városban, főként európai forrásokból. Közben megszabadultunk az adósságtól, és ma olyan jól állunk, hogy minden stuttgartira 10 ezer euró körüli vagyon jut – mesélte nem kis büszkeséggel.

Hivatali idejének egyik fájó pontja a Stuttgart 21 nagyberuházás. A főpályaudvar föld alá süllyesztése és a sínek befüvesítése hatalmas ellenállást, utcai tüntetéseket váltott ki, amelyek mögé végül beálltak a Zöldek is. Stuttgartnak ma már „zöld” főpolgármestere van, sőt Baden-Württemberg tartományt is ők kormányozzák (a kisebbségi partner SPD-vel). A projekt költsége folyamatosan kúszik az egekbe, és az átadást most 2021-re ígérik. De állítja, hogy nem ezért mondott búcsút a politikának: kora miatt már úgyis csak egy fél ciklust tölthetett volna ki.

A metróépítést viszont nagy sikernek tartja, de ennek a titka az volt, hogy utcáról utcára járva maga győzködte a lakosokat, hogy erre szükség van és jól járnak vele – olyannyira, hogy a megnyitó végül valódi népünnepély lett. A közlekedés amúgy is kulcsfontosságú minden nagyvárosban. Stuttgartban (néhány más német városhoz hasonlóan) létezik már a car-sharing. Mobilon is foglalhatunk szabad biciklit vagy autót, aztán letehetjük, ha már nem használjuk. Stuttgart különlegessége, hogy itt elektromos Mercedesek állnak rendelkezésre.

– Huszonöt év után most először nincs autóm. Gyalog járok, tömegközlekedéssel vagy néha taxival. A biciklizés kicsit nehezebb, mert dimbes-dombos a város, ezért itt vezettük be először a pedelecet, a kis elektromos motorral felszerelt kerékpárt. Ez is a jövő felé mutat: a közlekedés egyre inkább elektromos lesz, mert nem zajos és nem levegőszennyező. Képzelje csak el, ez mennyire megváltoztatja majd bizonyos környékek életét!