Évekre elhúzódhat az Európai Unió és Ukrajna társulási szerződésének aláírása, ha a keleti partnerségi program két hét múlva esedékes, vilniusi csúcstalálkozójáig Kijev nem teljesíti az ahhoz szükséges feltételeket. Erre figyelmeztetett Aleksander Kwasniewski volt lengyel államfő, aki az ír Pat Coxszal együtt az Európai Parlament (EP) megbízottjaként folyamatosan egyeztet az ukrán kormányzattal. A politikus arra figyelmeztetett, hogy kudarc esetén a következő két évben biztosan nem kerül napirendre a téma, mert jövőre európai parlamenti választások lesznek, majd feláll az új összetételű Európai Bizottság, 2015-ben pedig Ukrajnában választanak államfőt. Két év múlva visszatérhetnek ugyan a helyzethez, de az már más lesz, és „nem biztos, hogy jobb” – idézte Kwasniewski szavait az Unian ukrán hírügynökség.

A két megbízott szerdán közzétett jelentésében megállapította, hogy Ukrajna jelentős haladást ért el, de még nem felel meg teljes egészében a társulási feltételeknek. Az EP három dolgot kér számon Kijeven: az ügyészségi törvény elfogadását, a választási rendszer átalakítását, valamint azt, hogy gyógykezelésre külföldre utazhasson a hivatalos indoklás szerint hatásköri túllépés miatt, az EU értékelése szerint viszont jórészt politikai motívumok alapján „szelektív igazságszolgáltatás” eredményeként hétéves börtönre ítélt volt miniszterelnök, Julija Timosenko.

Az első két ügyet rendező jogszabályt első olvasatban már jóváhagyta a kijevi parlament, a Verhovna Rada, és a végső igen a jövő heti ülésszakon várható. Timosenko sorsáról azonban még nem sikerült egyetértésre jutni. Az EP-megbízottak azt javasolták, hogy Viktor Janukovics elnök adjon részleges kegyelmet az ellenzéki politikusnak, az államfő azonban úgy nyilatkozott, hogy a parlamentnek kell erről törvényt hoznia. Kwasnewskiék azt vetik a kormányt vezető Régiók Pártja szemére, hogy még saját jogszabály-tervezetet sem dolgozott ki az ügy megoldására, a mások által beterjesztett javaslatokat pedig ellenzi. A képviselők a Verhovna Rada szerdai ülésen sem tudtak egyetértésre jutni, a Reuters jelentése szerint azért, mert a kormányerők szerint Timosenkónak a külföldi gyógykezelés után haza kellene térnie büntetésének letöltésére, a volt kormányfő támogatói viszont azt szeretnék, ha az ítéletet érvénytelenítenék. Az EP kompromisszumkészségére utalhat az, amire a newsru.com orosz internetes hírportál hívta fel a figyelmet: az EP-megbízottak beszámolójában nem szerepel olyan követelés, hogy Timosenkót a november 28-29-ei csúcstalálkozóig ki kell engedni, csak az erről szóló törvény elfogadását sürgetik.

Janukovics ugyanakkor csütörtökön azt hangoztatta, hogy "a törvény előtt minden ukrán állampolgár egyenlő, és senki nem kaphat exkluzív jogokat" – jelentette az MTI. Mint mondta, olyan jogszabályt kell alkotnia a parlamentnek, amely nem ad lehetőséget senkinek arra, hogy kibújjon a büntetés alól, és a törvény nyújtotta lehetőséggel nemcsak a volt miniszterelnök, hanem az ország minden állampolgára élhet. Szavai szerint a parlament előtt öt olyan törvényjavaslat van, amely lehetővé teszi, hogy a bebörtönzötteket külföldön gyógykezeljék. A képviselőknek ezekből kell egy konszenzusos változatot "összegyúrnia" – mondta, és ismét ígéretet tett arra, hogy aláírja azt a törvényt, amelyet a törvényhozás megszavaz.

Kijevet Guido Westerwelle német külügyminiszter is figyelmeztette, mondván, fogytán az idő, és sajnálatos lenne, ha nem tudnának megfelelő formulát kidolgozni Timosenko kiengedésére. A csúcsnak otthont adó Litvánia külügyminisztere, Linas Linkevicius pedig arról beszélt, hogy sok múlik Janukovics elnökön, ő ugyanis meghozhatná a szükséges döntéseket, kezébe vehetné országa sorsát. Miután mandátumukat a vilniusi csúcsértekezletig meghosszabbította az EP elnökét és frakcióvezetőit egyesítő Elnökök Konferenciája, Kwasniewski és Cox a jövő héten visszatér Kijevbe, és – mint az ír politikus mondta – „annyi időt töltenek annyi emberrel, amennyi szükséges”, és mindent megtesznek a sikerért.