Az orosz elnök így is sűrített program elé néz: az SCO tagjai mellett a BRIC-országok - Brazília, Oroszország, India Kína - delegációi is az uráli városba utaznak és jelen lesz Pakisztán, Afganisztán elnöke is, akikkel Medvegyev háromoldalú megbeszéléseket folytat.

Az Oroszország mellett Kínát, Kazahsztánt, Kirgizsztánt, Tadzsikisztánt és Üzbegisztánt tömörítő SCO a tervek szerint állandó tagjai közé az ülésen felveszi Pakisztánt is. (Az ország India, Irán és Mongólia mellett jelenleg a szervezet megfigyelő tagja.)

Az elsősorban a világgazdasági válság megvitatását célzó - igaz, konkrétumokat nélkülöző, így súlytalannak ígérkező - találkozó előtt kínai újságírókkal beszélve Medvegyev elismerte, hogy az orosz gazdaság súlyos veszteséget könyvel el idén: a bruttó hazai termék mértéke legkevesebb 6 százalékkal esik, tovább nő a munkanélküliség és az infláció. Előbbi várhatóan meghaladja a 10, utóbbi a 16 százalékot. Medvegyev megjegyezte, hogy országa továbbra is adós a nyersanyagexportra építő gazdaság diverzifikálásával.

A papíron látványos SCO - amelynek tagjai a Föld lakosságának egynegyedét, Eurázsia területének kétharmadát, a világgazdaság 20 százalékát adják - a gyakorlatban azonban kevéssé integratív szervezet. Leginkább csak háttérül szolgál a tagok kétoldalú találkozóihoz. Ráadásul Oroszország és Kína sokkal inkább konkurensek, mint partnerek a közép-ázsiai térségben. Peking milliárdos hitelekkel támogatja a régiót, egyre aktívabban vesz részt az ex-szovjet területen fekvő kőolaj- és földgázmezők kitermelésében, közvetlen vezeték kiépítésről tárgyal, gyengítve ezzel Oroszország kőolaj- és földgázexportőri pozícióit.

Pedig Moszkva érdekelt volna a biztonsági és gazdasági együttműködés elősegítésére létrehozott SCO valós szervezetté alakításában, különösen, miután a hétvégén kudarcot vallott Moszkvában a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének ülése. Az SCO-ban szerepet vállaló volt szovjet tagországok mellett Örményországot és Fehéroroszországot tömörítő szervezet vasárnapi döntését a közös védelmi erők létrehozásáról megvétózta a találkozótól váratlanul távolmaradó Minszk, tiltakozásul a Moszkvával felmerült kereskedelmi vitája miatt.

A legszorosabb orosz szövetségesként számon tartott Fehéroroszország viszonya különösen feszültté vált Oroszországgal, miután Minszk nem kapta meg Moszkvától a korábban kialkudott feltételek mellett a májusban esedékes félmilliárd dolláros hitelét. Alekszandr Lukasenko elnök sértett nyilatkozataira válaszul Moszkva elzárta piacát a fehérorosz tejtermékek előtt. Az Oroszroszágtól távolodva az EU-hoz közeledő Lukasenko - akinek 15 éve tartó hatalmát alkotmánymódosítás és az EU által vitatható tisztaságúnak ítélt 2006-os választás biztosította újabb öt évre - az elmúlt napokban nem csak az orosz katonai együttműködést kérdőjelezte meg, de kilátásba helyezte a két ország közötti vámellenőrzés felújítását. Moszkva - amely vélhetően azért is neheztel Lukasenkóra, mert a fehérorosz elnök ígéretei ellenére Minszk továbbra sem ismerte el függetlennek a Moszkva által támogatott Abháziát és Dél-Oszétiát - válaszul felvetette az újabb "gázháború" lehetőségét: az orosz Gazprom már jelezte Minszknek, hogy több mint 70 millió dolláros adóssága halmozódott fel az év eleje óta a földgáz importjából.