Nőhet a politikai nyomás a kormányon az EP-döntés következtében
Parlamenti jelentés készül arról, hogy a magyar jogrendszer összhangban áll-e az európai jog betűjével és szellemével. A jelentés alapján az Európai Parlament megfontolhatja, alkalmazza-e az uniós alapszerződés ún. hetes cikkelyét (amely alapján első körben – és erre utal a határozat – megállapítható, hogy az alapjogok súlyos megsértésének veszélye áll fenn az adott országban). Minderről az Európai Parlament (EP) döntött csütörtökön, miután a strasbourgi plenáris ülésen jelen lévő képviselők 315 igen szavazattal, 263 ellenszavazattal, 49 tartózkodás mellett elfogadták a szocialista, liberális, zöld és radikális baloldali frakciók közös tervezetét. (A Fidesz pártcsaládját alkotó Európai Néppárt és az Európai Konzervatívok és Reformerek rivális határozattervezetét nem támogatta a plenáris ülés.)
A határozat elfogadásával az EP „súlyos aggodalmának” adott hangot a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és szociális jogok, a fékek és ellensúlyok rendszere, az egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma terén fennálló magyarországi helyzet miatt. Az állásfoglalás szerint a magyar kormánynak eleget kell tennie az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, bírálatainak és kéréseinek, és az Európai Unió alapvető értékeinek és normáinak tiszteletben tartása mellett módosítaniuk kell az érintett jogszabályokat.
Megkönnyebbüléssel nyugtázták az Európai Parlament baloldali frakciói, hogy átment az általuk beadott határozati javaslat. Az eredeti szocialista állásfoglalás-tervezetet a hetes cikk életbe léptetését harcosan kezdeményező liberálisokkal és zöldekkel folytatott tárgyalások során módosították, így a négypárti beadvány konfrontatívabb lett. Attól lehetett tartani, így kevesebb lesz az átszavazó néppárti, konzervatív képviselő, de végül is elegendő lett a tartózkodók, átszavazók száma ahhoz, hogy a „négyek” beadványa az EP állásfoglalásává váljon. Lapunk korábban úgy értesült, egyes német és francia néppárti képviselőkről már lehetett tudni, hogy nem támogatnák feltétlenül a magyar kormány politikáját.
A Néppárt egyébként külön szavazást kért a többpárti beadványnak azon részéről, amely arra utasítja a házbizottságként működő Elnökök Értekezletét, hogy az állampolgári jogokkal foglalkozó bizottság jelentése alapján fontolja meg a hetes cikk alkalmazását – ám a plenáris ülés ezt a pontot is támogatta 314 igen szavazattal, 275 ellenében és 40 tartózkodás mellett.
\"Pártállástól függetlenül támogatják a képviselők az európai értékeket\" – vonta meg a strasbourgi szavazás konklúzióját kérdésünkre Göncz Kinga szocialista EP-képviselő. Hozzátette: a Fidesz mindenkit megfenyegetni, lerohanni, megalázni szándékozó politikája az EU-ban nem válik be.
Koncepciós perekhez hasonlította a határozat elfogadását a magyar néppárti képviselőcsoport. – A határozat Magyarország önrendelkezését súlyosan sértő pontokat tartalmaz, és kilátásba helyezi az Európai Unióról szóló szerződés hetedik cikkének alkalmazását is – állítják a magyar néppártiak. – Képmutató, hogy az EP baloldali többsége úgy hozta meg a mai határozatot, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetések hamarosan lezárulnak és a kérdéses jogszabályok módosítása is heteken belül megtörténik – áll közleményükben.
Brüsszelben péntekre várják a magyar kormány válaszait az Európai Bizottság által egy hónapja három témában – a jegybank és az adatvédelmi hivatal függetlensége, bírák nyugdíjaztatása – megindított kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban. Az Orbán-kormány többször is jelezte az elmúlt hetekben: a lehető leggyorsabb megoldásban érdekelt, és együttműködésre törekszik a bizottsággal.
Az MSZP európai parlamenti delegációjának részéről Tabajdi Csaba azt emelte ki: „Sem a korábbi, sem a mostani állásfoglalásokban nem szerepel egyetlen olyan mondat, amely elítélné Magyarországot, vagy a magyar állampolgárokat bármilyen módon bírálná. A kritika az Orbán-kormánynak szól, azonban az Orbán kormány nem egyenlő Magyarországgal”. A szocialista delegációvezető kiemelte, a hetes cikk alkalmazásának csak a lehetősége merült fel, és ennek sem a szankciókról, hanem a monitoringról, megfigyelésről szóló bekezdése.
"Őrkutyának" kérték fel a Bizottságot a képviselők
A most elfogadott határozatban a képviselők azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy „szorosan kövesse nyomon” bizonyos magyarországi jogszabályok esetleges módosításait és végrehajtását, és biztosítsa, hogy azok megfelelnek az európai szerződések betűjének és szellemének. A határozat elég szélesen határozza meg ezeket a vizsgálatra ajánlott ügyeket: az igazságszolgáltatás függetlenségét, nevezetesen az Országos Bírói Hivatalt, az ügyészséget, és általában véve a bíróságokat politikai befolyástól mentesen irányítsák. Továbbá: ne lehessen önkényesen megrövidíteni a függetlenül kijelölt bírók mandátumát; hogy a Magyar Nemzeti Bank szabályozása megfeleljen az európai jogszabályokban foglaltaknak; hogy az adatvédelem intézményi függetlenségét, és az információ szabadságát állítsák vissza és jogalkalmazáskor is biztosítsák; hogy teljes mértékben állítsák vissza az Alkotmánybíróság arra vonatkozó jogát, hogy minden jogszabályt ellenőrizhessen, ideértve a költségvetési és adótörvényeket is.
Az elfogadott határozattervezet arról is rendelkezik, hogy a magyar médiatörvény szövege és alkalmazása is biztosítsa a média szabadságát és pluralizmusát, különös tekintettel az ellenzék, illetve a civil szervezetek képviselőinek részvételére a Médiatanácsban; hogy az új választási törvény legyen összhangban az EU jogszabályainak betűjével és szellemével, valamint a demokratikus politikai váltógazdaság elvével.
Szükségesnek tartja mindezeken kívül leszögezni: az egyházakról és vallási felekezetekről szóló törvény tartsa tiszteletben a vallásszabadság alapelveit, valamint tartózkodjon attól, hogy az egyházak alapítását kétharmados parlamenti többség jóváhagyásától tegye függővé.
A határozat felkéri az Európai Bizottságot arra is, kérjen véleményt az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottságtól az új alkotmányt, az átmeneti rendelkezéseket és a sarkalatos törvényeket tartalmazó törvénycsomag egészéről. Ezekben az ügyekben továbbá folytassa együttműködését a strasbourgi székhelyű ET-vel.
A bizottságnak nem kell feltétlenül eleget tennie a felkéréseknek. A határozatnak inkább politikai, semmint jogi súlya van. Az egyetlen közvetlen, kézzelfogható eredménye az állampolgári jogokkal foglalkozó bizottság jelentéstevési kötelezettsége. A beterjesztők annyi sikert elkönyvelhetnek: sikerült megnyerni néhány jobboldali képviselő támogatását, illetve tartózkodását, s az állásfoglalás napirenden tartja a magyar ügyet. A liberálisok és a zöldek külön sikerként könyvelhetik el, hogy a plenáris ülés rábólintott a hetes cikkely alkalmazásának lehetőségére.
A lehetőség azonban egyelőre csak lehetőség marad: a cikkely életbe léptetése a szocialisták körében sem élvez feltétlen támogatást, mert attól tartanak, elidegenítheti a magyar társadalmat Európától.
