Stephen Hawking kiáll a brit EU-tagság mellett
A nyílt levél szerzői szerint katasztrofális hatása lenne a brit tudományos életre és az egyetemek tevékenységére, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból, és emiatt csorbulna a tudósok mozgásszabadsága. A felhívás szerint a brit tudomány legjobb kutatói közül sokan a kontinensről érkeznek, köztük olyan fiatal tudósok, akik EU-támogatást felhasználva választanak brit tudományos intézeteket kutatási tevékenységük helyszínéül.
Az aláírók szerint a tudósok szabad mozgása ugyanolyan fontos a tudomány szempontjából, mint a szabadkereskedelem a piacgazdaságok számára.
A közös levelet kezdeményező tudós, Sir Alan Fersht, a Cambridge-i Egyetem kémiatudományi tanszékének professzora a The Timesnak elmondta: a brit tudományos élet csak az elmúlt hét évben nettó 2,4 milliárd font (mintegy 970 milliárd forint) EU-finanszírozásban részesült. Sir Alan szerint ennél is fontosabb azonban az a minőség, amelyet az európai kontinensről Nagy-Britanniába érkező tudósok hoznak magukkal. "Nem kérdéses, hogy Nagy-Britannia nettó agyimportőr" - fogalmazott a professzor, az uniós társállamokból érkező tudományos kutatókra utalva.
A csütörtökön közzétett felhívás a brit tudományos élet eddigi leglátványosabb összehangolt kiállása a brit EU-tagság mellett. A levelet a Royal Society Cambridge-ben dolgozó tagjainak 70 százalék aláírta, köztük Stephen Hawking, a legismertebb kortárs brit tudományos gondolkodó, akinek egyik legnagyobb sikerű munkája Az idő rövid története (A Brief History of Time) című tudományos bestseller.
Nemrégiben, ugyancsak a The Timesban kétszáznál több brit, illetve Nagy-Britanniában tevékenykedő nagyvállalat vezetői támogatták közös nyílt levelükben Nagy-Britannia EU-tagságának fenntartását. A levelet olyan óriáscégek igazgatói is aláírták, mint a Vodafone távközlési szolgáltató, a Ryanair légitársaság, a BP olajipari csoport, az Airbus repülőgépgyártó konglomerátum, valamint a BMW, a General Electric és a BASF.
A konzervatív párti brit kormány - miután a múlt havi EU-csúcson egyezség született a London által igényelt uniós szabályozási reformokról - június 23-ára népszavazást írt ki Nagy-Britannia EU-tagságának sorsáról.
A kabinet hivatalos ajánlása az, hogy Nagy-Britannia maradjon a megreformált EU tagja.
A brit kormány és a kormányzó Konzervatív Párt azonban ennek ellenére megosztott a kérdésben. A kabinet több tagja is jelezte, hogy a hivatalos kormányzati állásponttal ellentétben a júniusi népszavazáson a Brexitre kíván szavazni, vagyis arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.