Magyar szakos szovjet diplomata-növendékként az Egri csillagok volt a kedvenc regénye. A budapesti szovjet nagykövetségen 1985-ben eltöltött fél éves gyakorlata alatt nem jutott el a Dobó István által a törökök ellen  védett várba, a Széchenyi Könyvtárban viszont szabadon tanulmányozhatta a híres román költő, Mihai Eminescu – a Szovjetunióban betiltott – politikai műveit. - Lélegezni is másként lehetett – idézte fel magyarországi emlékeit Iurie Leanca, aki negyedszázaddal később a Moldovai Köztársaság külügyminisztereként tért vissza a Duna partjára. S ugyan több mint két évtizede nem beszélt magyarul, mégis választékosan fejezte ki magát azon nyelven, amelyet a taneszközként olvasott Népszabadságokból, illetve magyar barátaitól is tanult.

A jó száz napja hivatalban lévő, önmagát reform-orientáltnak és Európa-barátnak nevező új moldovai kormány egyik legfőbb külpolitikai célja, hogy az Európai Unióval mihamarabb tárgyalásokat kezdhessenek a vízum-kötelezettség könnyítéséről, illetve eltörléséről. Leanca lapunknak nyilatkozva nem titkolta, a vízummentességben és általában az európai perspektívában többszörös stabilizációs tényezőt lát. Ha a 4,3 milliós ország lakói szabadabban utazhatnak az unióban, akkor nem fognak tömegesen állampolgárságot kérni a nagy nyugati szomszédtól, az EU-tag Romániától. Vagy elhagyni a keletről Ukrajna által határolt országot, ahogy azt a becslések szerint legalább 400 ezren eddig tették.

A vízumkérdés pozitívan befolyásolhatja a senki által el nem ismert Dnyeszter-menti Köztársasághoz fűződő feszült viszonyt is. - Ha a Dnyeszter jobb partját vonzóvá tudjuk tenni a bal part számára, ha az ott élők azt látják, a moldovai útlevél szabad európai mozgást biztosít, akkor biztosan nyomást fognak gyakorolni vezetőikre – fejtegette a chisinaui diplomácia negyvenhat éves vezetője.

Leanca nem tart attól, hogy hazáját a legnagyobb befektetőnek számító, komoly gazdasági-kulturális offenzívát indító Románia „magába olvaszthatja”. A szovjet utódállamot a Romániába tervezett amerikai rakétapajzs sem aggasztja. A Dnyeszteren-túli területről érkezett harcias reakciókat, így orosz Iszkander-rakéták telepítésének igényét belpolitikai célú üzenetként értékelte. Moldova semleges országnak tekinti magát: a NATO-val kész minden téren együttműködni, így részt venni béketeremtő akciókban anélkül, hogy tagságra törekedne az észak-atlanti szövetségben. Oroszországgal a fennálló nézetkülönbségek ellenére pragmatikus viszonyt kívánnak fenntartani, a szovjet utódállam a Független Államok Közösségének tagja marad. A FÁK-csúcsokon  elhatározott közös tervek papírok maradtak, az orosz befolyás fenntartását célzó szervezet azonban magas szintű informális megbeszélésekre kitűnő terepet biztosít.