Spiegel: a zászlóháború csak egy anyagdarabról szól

Magyarország és Románia komoly diplomáciai válságba manőverezték magukat, és mindkét ország a másik nagykövetének kiutasításával fenyegetőzik. Mindennek a kiváltó oka egy kicsinyes vita egy történelmi zászlóról, a nacionalista hisztéria viszont jól jön a kormányoknak a választási csatározásban, írja a Der Spiegel a székelyzászló-vitáról.

„Az egész csak egy anyagdarabról szól. Egy kék-arany-kék zászlóról egy nappal és egy félholddal, amelyet múlt szombaton eltávolítottak egy távoli román tartomány egyik középületéből. Ezután robbant ki Magyarország és Románia között az úgynevezett zászlóháború” – így kezdődik a német lap cikke a székelyzászló-vitáról.

A két EU-s tagállam, akik korábban stratégiai partnerséget is kötöttek, most a nagykövetek kiutasításával és „további diplomáciai lépésekkel” fenyegetik egymást. A román és a magyar médiában is napok óta a zászlóvita az első számú téma, a román tévécsatornák magyarellenes kampányt folytatnak, ami két évtizede még mindennapos volt – jegyzi meg a szerző.

A cikk Cristian Câmpeanu román publicistát idézi, aki azt írta: „Két kis ország Európa szélén, mindkettőt provinciális, kvázi-autokratikus vezetők irányítják, mindkettő súlyos problémákkal küszködik a jogállamiságot tekintve, gazdasági problémáik vannak, és mindketten lelkesen visszasüllyednek a kezdetleges populista nacionalizmusba.”

A cikk szerint a zászlóháború múlt szombaton Kovászna megye új prefektusának beiktatásával kezdődött Sepsiszentgyörgyön. A ceremónia kezdete előtt a Ponta-kormány képviselői szó nélkül hagyták, hogy a teremből eltávolítsák a székely zászlót. A falakon mindenhonnan történelmi szimbólumok és zászlók lógtak, ezek nem zavarták őket, kivéve a magyar kisebbség lobogója. Az indoklás szerint a székely zászló egy közigazgatásilag nem létező területet szimbolizál. (A szerző viszont megjegyzi, hogy tavaly ősszel egy bíróság úgy rendelkezett, hogy a középületben és a középületekre ki lehet tenni a zászlót.)

A „gesztus” sértés volt a magyar kisebbség képviselőire nézve, akik már régóta nagyobb önállóságért harcolnak. De nemcsak a székelyföldi politikusok tiltakoztak, hanem a budapestiek is: az autonómiatörekvéseket támogató Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint „szimbolikus agresszió folyik az erdélyi magyar társadalom ellen.” Ezt Victor Ponta kormányfő sem hagyta szó nélkül, „szemtelenségnek” nevezte a vádakat, és a hajdani keleti blokkot idéző terminológiával kikérte magának a "belügyekbe való beavatkozást." Eközben Titus Corlatean külügyminiszter bekérette Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet, és kiutasítással fenyegette, amiért azt mondta, hogy a magyar kormány mindig is támogatta az autonómia törekvéseket. Német Zsolt ezek után „diplomáciai lépéseket” helyezett kilátásba, ha Románia nem fejezi be a zászlóháborút.

A szerző szerint a mostani az utóbbi évek legkomolyabb konfliktusa a két ország között. Az 1990-es évek közepén lenyugodtak az indulatok, és az EU-s csatlakozás is több közös gazdasági és kulturális projekteket hozott, az RMDSZ pedig 16 évig a kormánykoalíció tagja volt. Az Orbán-kormány azonban minden magyar képviselőjének – a határontúliakénak is - tekinti magát, és támogatja a magyar kisebbség radikális képviselőit. A szerző példaként hozza a fel a választási törvényt, és a 2014-es választásokat, ahol a kormánynak szüksége lesz a határontúli szavazatokra, mivel a hazai szavazók között Orbán és pártja „szociális tisztogató politikája miatt” népszerűtlenné vált.

A magyar kisebbség elleni megnyilvánulások az utóbbi időben a román kampányban is mindennaposak. A zászlóháború Pontáéknak is jól jön, ugyanis egy nacionalista retorikával könnyebben végig tudják majd vinni a területi reformokat, melyek szerint a 41 jelenlegi megyét nyolc nagyobb kerületre módosítanák. Ezek szerint árom, főleg magyarok lakta körzetet egy nagy, román központú kerületbe sorolnának, így azok sok jogot elveszítenének.

A zászlóvitának aligha lesz vége a közeljövőben. A cikk szerzője szerint a vita ellen alig emelte fel a szavát valaki. A mély konfliktusre példaként hozza fel Csíkmadaras polgármesterének, Bíró Lászlónak az esetét, akit saját irodájában keresett fel Hargita prefektusa, hogy átadjon neki egy közel ezer euróról szóló büntetést, amiért kitűzték a székelyzászlót a polgármesteri hivatal oromzatára. Bíró szerint a legrosszabb, hogy még mindig nem tudnak  toleránsan együtt élni a saját országukban.

Székely zászló lobog az uniós és a román mellett a Hargita megyei Farkaslakán
Farkaslaka, 2013. január 25. Székely zászló (alul) lobog az uniós és a román mellett a Hargita megyei Farkaslakán, a polgármesteri hivatal épületén 2013. január 25-én. MTI Fotó: Haáz Sándor
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.