„Válságos időkre válságköltségvetés” – így jellemezte a helyzetet Soraya Saenz de Santamaría miniszterelnök-helyettes. A 2013-as költségvetéssel a nyugdíjasok járnak a legkevésbé rosszul: a nyugdíjakat ugyanis egy százalékkal emelik, igaz, a szinten tartáshoz ez sem lesz elegendő, mert az infláció három százalék körül van.

A társadalom más rétegei további megszorításokra számíthatnak, tizenkét százalékkal csökken a minisztériumok költségvetése, ami elbocsátásokat jelent: a közszféra fizetését még José Luis Rodríguez Zapatero szocialista kormánya befagyasztotta, ez jövőre is megmarad. A kormány bevezet egy új zöldadót. Harminc százalékkal (!) megvágják a kulturális intézmények állami támogatását.

Összesen 20 milliárd eurót kellene Mariano Rajoy kormányának megspórolnia, hogy eleget tegyen a brüsszeli elvárásnak, és a GDP 6,8 százalékáról 3,8 százalékra csökkentse a deficitet. Madridra jövőre ráadásul tetemes adósságtörlesztés vár (38 milliárd euró, ami több, mint az állam összes személyügyi kiadása), ezért a bevételeket is növelni kell, de nem tudni, hogy a recesszióba került gazdaság miatt erre miként lesz lehetőség. A már korábban bejelentett áfaemeléstől és más korrek­cióktól a kormány 15 milliárd ­euró bevételt vár.

Csütörtökön újabb spanyol tartomány jelezte, a központi likviditási alaphoz fordul, mert nem tudja törleszteni az adósságait. Kasztília La Mancha az ötödik a sorban, Valencia, Murcia, Andalúzia és Katalónia után – igaz, ők csupán 800 millió euró gyorssegélyt kérnek. Ezzel a 18 milliárdos alap kétharmada „elkelt”.

AAA-s torpedó a bankfeltőkésítéshez

Hat százalék fölé tolta a spanyol állampapírok kamatait az a nyilatkozat, amelyet a német, holland és finn pénzügyminiszter tett közzé a héten. Az eurózóna három, AAA minősítésű országa ugyanis úgy véli: a bajba jutott bankok régi adósságaival nem kéne terhelni az október 8-án életbe lépő európai mentőalapot (ESM), és csak a jövőben keletkezett adósságokért kellene felelősséget vállalnia. Pedig a júniusi EU-csúcs után az a kompromisszum született, hogy a mentőalapot bankok feltőkésítésére is lehet használni, miután felállt az egységes európai bankfelügyeleti mechanizmus. Arról is megállapodtak, hogy a spanyol bankoknak nyújtott 100 milliárd eurós segítséget a mentőalap állja majd.

A bankfelügyelettel kapcsolatban az Európai Bizottság nemrég mutatta be javaslatát, melynek értelmében az Európai Központi Bank leghamarabb a bajba jutott bankok felett venné át a felügyeletet. Ezt a három pénzügyminiszter lényegében szintén megtorpedózta. Az Európai Bizottság tisztségviselői azt hangsúlyozzák: a trió álláspontja csak egy a sok tárgyalási pozíció közül. Ennek ellenére visszakúszott a bizonytalanság a piacokra, mert Párizsban pénteken jelentik be azokat a megszorító intézkedéseket és megszorításokat, amelyekkel 20, illetve 30 milliárd eurót szeretnének megspórolni.