Spanyolország: nem mentőcsomag, de százmilliárd
Szombaton az eurózóna-tagországok rendkívüli pénzügyminiszteri videókonferenciáján megállapodás született arról, hogy akár százmilliárd eurót is kaphat a spanyol bankszektor az összeomlás elkerülésére a tagországoktól. A bejelentés után Luis de Guindos spanyol pénzügyminiszter közölte, országa nemsokára hivatalosan is kérni fogja az összeget – hogy konkrétan mennyit, az a bankok átvilágítása után derül ki, de ha kell, a segély százmilliárd euróig is elmehet.
A helyzetjelentés elkészítésével két független ügynökséget, az Oliver Wymant és a Roland Bergert bízták meg; ők június 21-ig teszik le asztalra, hogy Madridnak mire is van szüksége a mélyrepülés megfékezéséhez. A spanyol kormány a kisebb regionális bankokat eddig 15 milliárd euróval segítette ki. Spanyolország egy kicsit hasonló cipőben jár, mint a 2010 novemberében 85 milliárddal kimentett Írország: a bankok hatalmas kölcsönöket vettek fel hitelezéshez, ezeket azonban az ingatlan- és a hitelválság miatt egyre kevésbé tudják visszafizetni.
Sajtótájékoztatóján Guindos sietve hangsúlyozta, nem klasszikus mentőcsomagról van szó, legalábbis nem olyanról, amelyet eddig Írország, Görögország és Portugália kapott. Segítség csak a pénzügyi rendszernek jár, nem az egész gazdaságnak – szögezte le a tárcavezető, hozzátéve, a segély ténye nem jelenti azt, hogy Spanyolországban az eddigieken túl jönnek még megszorítások. (Ezekből és az EU-ban legmagasabb munkanélküliségből a társadalomnak már elege van, és az elégedetlenségnek hangot is ad az egyre-másra szervezett tüntetéseken.)
A spanyol mentőcsomagot a tagországok dobják össze, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem vesz részt a dologban – írja a Reuters. Az előzetes jelzések szerint valószínű, hogy a százmilliárdot a jövő hónapban induló állandó mechanizmusból, az ESM-ből bocsátják Spanyolország rendelkezésére, és nem az átmeneti EFSF lesz a forrás. Az IMF és az eurózóna Spanyolországal már a negyedik EU-tagállamot segíti ki: a négy csomag együtt potom 500 millárd euróra rúg.
A szombati videókonferenciáról szivárgó információk szerint a pénzügyminiszterek között heves vita tört ki a spanyoloknak nyújtandó segélyről: az olaszok és a franciák hajlottak a támogatásra, amelyet a hollandok és a finnek élesen elleneztek, a németek pedig állítólag nem zárkóztak el tőle.
A bejelentést követő nyilatkozatokon mindenesetre érezhető volt a megkönnyebbülés. Amíg Christine Lagarde IMF-vezérigazgató szerint a szombati megállapodás, illetve az ígért összeg a spanyol pénzügyi élet minden szükségletét ki fogja elégíteni, Washingtonban pedig Timothy Geithner pénzügyminiszter üdvözölte „az eurózóna pénzügyi egysége felé tett fontos lépést”. Az Obama-adminisztrációnak választási évben nem jön jól, hogy az európai válság az amerikai gazdaságot is lehúzza.
Nem véletlen a bejelentés időzítése egy másik szempontból sem. Az idén márciusban és 2010 májusában már összesen 240 milliárddal támogatott Görögországban egy hét múlva vasárnap tartják az előre hozott választásokat, így nem árt, ha az eurózóna egy kis nyomást gyakorol a görög közvéleményre, amelyik legutóbb nem átallotta hatalomközelbe juttatni a markánsan megszorítás-ellenes SZIRIZA pártot. (Ami Görögországot illeti, Brüsszelben a két nagy párt, a szocialista PASZOK és a konzervatív Új Demokrácia koalícióját látnák hatalmon a legszívesebben.)
Madrid kivételezett helyzetben érezheti magát: Mariano Rajoy kormányfőnek márciusban még azt is sikerült elérnie, hogy az EU rábólintson a tervezett 4,4-nél majdnem egy százalékkal nagyobb költségvetési hiányra. Bár az Európai Bizottság először hallani sem akart a deficitszabályok felvizezéséről, utóbb mégis kompromisszum született: az eurózóna pénzügyminisztereinek akkori ülésén a spanyolok „engedményt kaptak”: 5,3 százalékig mehet el a hiány.
