A törvénytervezet ellenzői szerint veszélybe kerülhet a japán demokrácia, ugyanis a rendelkezés értelmében az újságírók nem nyomozhatnának és írhatnának a kormány hibáiról. A tervezet kritizálói úgy vélik, ezzel a fukusimai atomerőműben történt katasztrófa – amelyet, mint azt a tavaly decemberben megjelent hivatalos vizsgálat is megállapította, a földrengésen túl emberi mulasztás is okozott– még nem ismert részletei sem fognak napvilágot látni. 

A törvény értelmében a közhivatalnokokat akár tíz évre is elítélhetik, ha információt szivárogtatnak ki újságíróknak. Jelenleg egy év börtönbüntetés jár ezért, amely honvédelmi hivatalnokok esetében tíz év is lehet, ha az amerikai hadseregtől származó információt szivárogtatnak ki. Az információt megszerezni próbáló újságírók szintén öt évet kaphatnak, ha „nagyon helytelen” módszereket alkalmaznak. Jogi és médiaszakértők szerint a törvény nem elég egzakt, így nehéz lesz megjósolni, hogy mi az, ami már törvényellenes, és mi az, ami még nem.

„Ha nincs jogunk megtudni, hogy mi történik, oda a demokrácia. Ha megszavazzák a törvényt, az alkotmányunk nem lesz más, mint egy darab papír” – idézi a Reuters hírügynökség Yasunari Fujimotót, a Peace Forum nevű civil csoport egyik aktivistáját, aki felszólalt a tokiói tüntetésen.

Az Abe Sindzó japán miniszterelnök által javasolt törvény jelentősen kibővítené a hivatali titok fogalmát, amelyre a kormányfő szerint a baráti államokkal – elsősorban az Egyesült Államokkal – való biztonsági együttműködés megerősítése miatt van szükség. A törvényről jövő héten döntenek a parlamentben, és valószínű, hogy meg is szavazzák, hiszen a kormánykoalíció nagy többséggel képviselteti magát a parlament mindkét házában.