Sortűz a jemeni kormánypalotánál
Tizenkilenc ellenzéki tüntetőt öltek meg a katonák Jemenben az elmúlt 24 órában - közölték tegnap emberjogi aktivisták. Hivatalos források szerint az Ali Abdallah Szaleh elnök távozását követelő lázadás kitörése - február - óta eddig 173 halálos áldozta van a megmozdulásoknak. Ezt az adatot az ellenzék erősen kozmetikázottnak ítéli.
Szemtanúk szerint csütörtökön a legvéresebb összecsapások a fővárosban voltak, ahol a tömeg a kormánypalota felé vonult. A katonák az épülettől 200 méterre nyitottak tüzet a tüntetőkre, egyidejűleg a kormányzópárt székházának tetejéről is sortűz dördült. Ekkor tízen vesztették életüket. A SABA hivatalos hírügynökség állítása szerint a lövöldözést a tüntetők kezdték, akik el akarták foglani a rádió és kormánypalota épületét.
Szaana egyébként napok óta gyakorlatilag ketté van vágva - a főváros nyugati és északi részeit ugyanis a tüntetők oldalára átállt Ali Mohszen tábornok fegyveresei ellenőrzik.
Az arab világ legszegényebb országában zajló véres események hatására az Öböl-menti monarchiák fokozzák erőfeszítéseiket, hogy távozásra bírják a 32 éve hatalmon levő Szalehet. Rendezési tervük értelmében az elnök és családja büntetlenül távozhatna az országból, ha átadná a hatalmat egy ideiglenes nemzeti kormánynak, amelynek az élén Szaleh embere állhatna. Az államfő először hajlott e megoldásra, később azonban csak azzal a feltétellel lett volna hajlandó aláírni a rendezési okmányt, ha a tüntetések egy hónappal a távozása előtt megszűnnek. A múlt hét végén hívei előtt tartott nagygyűlésen az elnök már arról szónokolt, hogy a „végsőkig kitart”, mert „ragaszkodik az alkotmányos legitimációhoz”, ellenfelelit pedig terroristáknak és gyilkosoknak nevezte.
A 23 milliós, törzsi szerkezetű országban az elemzők az erőszak további szélesedését prognosztizálják, és felhívják a figyelmet az Al-Kaida és Irán jemeni befolyásának erősödésére, valamint annak különös veszélyére, hogy a lakosság többsége kezében a hagyományoknak megfelelően lőfegyverek vannak. Az olajkitermelés is leállt. A sztrájkok és az olajvezetékek elleni támadások következtében a kormány napi 290 ezer hordónyi kőolaj eladásából származó valutától esik el - ami a költségvetési bevételek háromnegyede.
