Sörösök egyháza alakulhat Csehországban
Csehországban évről évre jelentős mértékben csökken a hívők száma, ennek ellenére egyre több papot és lelkészt fizet az állam – adta hírül a www.novinky.cz legolvasottabb prágai internetes portál. A tizenegy évvel ezelőtti népszámlálási adatok alapján a több mint tízmillió cseh polgár közül 3,2 millió tartozott valamelyik vallási felekezethez. Tavaly viszont már csak 1,46 millióan vallották magukat hívőknek. A legtöbben – több mint egymillióan – római katolikusok.
2001-ben a tizenhét bejegyzett vallási felekezetben összesen 3480 papot, lelkészt és prédikátort tartottak számon, akiknek az állam abban az esztendőben összesen 731 millió koronát (7,31 milliárd forint) utalt fizetésként. Egy évvel ezelőtt már 1,4 milliárdot kapott a 4869 lelkiatya. Jelenleg átlagosan havi 16 800 koronát keresnek adómentesen. Csehországban csaknem 24 ezer korona az átlagbér. Különösen a kis egyházakban nőtt meg a lelkészek száma. Példaként említik a Testvéri egység vallásközösséget ( Jednota bratrská), amelyhez egy éve 2100 személy tartozott, viszont 112 lelkészt tartottak nyilván, akik egyenként átlagosan alig húsz személy lelki életével törődnek.
Prágai szakértők szerint egyre többen élnek vissza a túlságosan liberális egyházi törvény nyújtotta lehetőségekkel. Ugyanis a hatályos jogszabály szerint bejegyeznek minden olyan közösséget, amely tíz éve működik, s regisztrált híveinek a száma meghaladja a tízezret. Jelenleg további tizenöt felekezet vár a törvényben megszabott egy évtizedes határidő lejártára. Többek között a Hare Krisna tagjai és az iszlám hívei.
Legújabban a sörbarátok kezdeményezése váltott ki nagy visszhangot Csehországban. Ők azt vallják, hogy az Isten azért teremtette az embert, mert nem volt kivel söröznie. Ebből az alapállásból kiindulva kérték a cseh sörösök egyházának bejegyzését. Érdeklődésünkre a prágai kulturális minisztériumban elmondták, hogy a kérvényt szakértők vizsgálják, s ha ők sem találnak formai vagy tartalmi hibát, akkor a világon először regisztrálják a sörbarátok közösségét is.
Joel Ruml, a csehországi egyházak ökumenikus tanácsának elnöke lapunknak nyilatkozva kifejtette, hogy a feltételezett visszaéléseknek a nemrég elfogadott kárpótlási törvény vethet véget. E jogszabály alapján az egyházak 2013-tól fokozatosan 75 milliárd korona (hozzávetőleg 750 milliárd forint) értékű épületet, továbbá termőföldet, erdőt és tavakat kapnak vissza. A letűnt rezsimben elkobzott további ingatlanjaik fejében – amelyek visszaszolgáltatása nem lehetséges – harminc esztendeig évente kétmilliárd koronát utal a cseh állam. Tizenhét évig a lelkiatyák még ugyancsak a költségvetésből kapják a fizetésüket. 2014 végéig a jelenlegi összeget, azután pedig évről évre öt százalékkal kevesebbet. Ugyanilyen arányban csökkenne a templomok és más egyházi épületek működtetésére és karbantartására folyósított állami hozzájárulás. A tervek szerint 2040-től a csehországi egyházak teljesen önállóan, költségvetési támogatás nélkül, önkéntesen vállalt egyházi adókból, továbbá adományokból működnének.