A guru szerint az egyezség várható élettartama „egy nap és három hónap között lesz”. Hozzátette: „Sajnos nem ez az utolsó válság, mivel az alapvető kérdéseket nem rendezték. Egyértelmű, hogy fenntarthatatlan a Görögország által felhalmozott és még most is halmozódó adósságállomány, és az ország gyakorlatilag fizetésképtelen".

Ugyanennek a véleményüknek adtak hangot az EU-csúcs utáni értékeléseikben nagy londoni elemzőházak szakértői is. Az egyik vezető citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai szerint bár a csúcstalálkozón elért döntések előrelépést jelentenek, a piac hamarosan ugyanúgy „túl kevésnek és túl későinek" fogja értékelni e döntéseket, mint „a válságra adott eddigi válaszlépések mindegyikét".

A ház szerint ugyanis a csúcson meghozott különböző intézkedések csak az euróválság tüneteit kezelik, az okait nem. Például a görög adósságleírás, vagy a bajba került eurótagállamok kisegítésére szolgáló Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásbővítése nem gyógyír a perifériális tagállamok alapvető versenyképtelenségére. Emellett kevés jele van az elmozdulásnak a széleskörű költségvetési unió felé, amely végső soron szükségessé válhat az euró egyben tartása érdekében, vélekedtek az EU-csúcs utáni kommentárjukban a Capital Economics elemzői. Mindezek alapján a ház szakértői közölték: továbbra is azt jósolják, hogy az adósságválság elhúzódó recesszióba sodorja az euróövezetet, és végül a valutaunió valamilyen formájú felbomlásához vezet.

Egy másik nagy londoni pénzügyi elemzőközpont, a Centre for Economics and Business Research közgazdászai szerint a görög adósságleírás mértéke "megfelelőnek tűnik", de ha a görög gazdaságot nem sikerül ismét növekedési pályára állítani, és nem sikerül elejét venni az adósságok újbóli felhalmozódásának, akkor az egyezség nem kínál megoldást az alapvető problémára, vagyis a görög gazdaság "mélységes versenyképtelenségére".

A Commerzbank elemzőinek londoni értékelése szerint ha az EU-csúcson javasolt görög adósságleírást teljes mértékben végre is hajtják, a görög államadósság-ráta akkor is jóval a GDP 100 százaléka felett marad. Az elemzők szerint ilyen szintű adósságrátával változatlanul rendkívül nehéz feladat lesz a görög közfinanszírozási helyzet stabilizálása.

A görög adósságleírással kapcsolatban Soros György a londoni rendezvényen azt mondta, hogy a javasolt 50 százalékos „haircut" a teljes görög adósságállományra vetítve valójában nem egészen 20 százalékos adósságcsökkentést jelent, mivel csak a magánszektorbeli befektetőkre vonatkozik. Soros hozzátette: egyáltalán nem egyértelmű az sem, hogy a magánszektor ténylegesen végrehajtja-e ezt az "önkéntes" adósságcsökkentést, mivel sok bank a görög kormánykötvények nem teljesítővé válásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletekkel (credit default swaps, CDS) fedezte magát a görög adósságveszteségek ellen, ám éppen a leírás önkéntesnek minősített jellege miatt e CDS-kontraktusok nem fognak életbe lépni.

Soros Görgy szerint a bankok szempontjából jobb lett volna egy olyan „adósi fejlemény", amely aktiválja a CDS-kontraktusokat és megvédi a pénzintézeteket a veszteségektől. Hozzátette: ez egy olyan megoldatlan probléma, ami a következő hetekben még előkerülhet.