A strasbourgi székhelyű bíróság kimondta, hogy a panasz az emberi jogok európai konvenciójának 7. cikke alapján befogadható. E cikk értelmében nem szabható ki büntetés, ha nincs vonatkozó törvény. Soros György ellen 1990-ben indult nyomozás Franciaországban azzal a gyanúval, hogy bennfentes információk alapján hajtott végre tőzsdei ügyleteket - francia vállalatok részvényeiből vásárolt - nagy haszonnal. Tíz év alatt négy vizsgálóbíró foglalkozott az üggyel, amelynek során a milliárdos üzletembert egyszer, 1993 júniusában hallgatták meg. Soros akkor azt mondta, hogy már túl sok idő telt el, és nem emlékszik pontosan a Société Générale nevű pénzintézet részvényeiről kapott információkra. A jogerős ítélet szerint Soros Györgynek 2,2 millió eurós pénzbírságot kellett volna fizetnie, de végül ezt az összeget 2007 márciusában 940.507 euróra csökkentették.

Az Európai Emberi Jogi Bíróság szerint Soros Györgynek igaza van abban, hogy a vonatkozó francia törvény nem volt egyértelmű a kifogásolt tőzsdei ügyeletek végrehajtásának idején. A francia hatóságok jelentést kértek a tőzsde etikai kódexéről, és ennek nyomán módosították gyorsan a bennfentes kereskedésről szóló törvényt, hogy azt pontosabbá tegyék.

Soros György 2006-ben benyújtott keresetében kifogásolta azt is, hogy túl hosszú ideig tartott a jogi eljárás, nem volt lehetőség tényleges fellebbezésre, valamint a francia hatóságok nem tartották tiszteletben az ártatlanság vélelméhez fűződő jogát. A strasbourgi bíróság azonban e panaszokat elutasította.