Sólyomot most átengedték a komáromi hídon
- A szomszéd népek magyarokkal kapcsolatos értékrendjének megváltozása nélkül ugyanis nincs végleges és megnyugtató megoldás. Hasonlóan nekünk is új hozzáállásra van szükségünk szomszédainkhoz - jelentette ki a volt köztársasági elnök vasárnap délután a szlovákiai Révkomáromban, amikor a magyar nemzeti ünnep alkalmával megkoszorúzta a városban tavaly felállított Szent István szobrot. - A magyar nemzet egészének létérdeke, hogy ezért a változásért mindent megtegyen" - hangsúlyozta az exállamfő.
- A legfontosabb, hogy együtt vagyunk. A legfontosabb, hogy minden akadály ellenére együtt ünnepelünk. Ahogy ígértem, visszajöttem - mondta beszéde elején Sólyom László, akit tavaly augusztusban az akkori pozsonyi kormányzat nem engedett be Szlovákiába, így nem vehetett részt a szoboravatón. A államfő akkor megígérte, hogy visszatért. Sólyom beszédében, amelyet szlovákul is felolvastak, úgy vélte: Szent István művének mához szóló tanulsága, hogy szükség van a változásokra. Szükségesnek vélte tisztázni a nemzet és állam viszonyát. Kifejtette: A magyar állam és magyarság határai sosem estek egybe. A magyar államnak kezdettől fogva más nemzetek is részei voltak, és részei ma is. A magyarság egy része pedig a történelem során nem egyszer a magyar állam határain kívül élt. Szerinte a magyar nemzet, mint úgynevezett kulturális nemzet egységet alkot ma is". Úgy véli, hogy a magyar nemzetnek nem néprajzi zárványokat kell integrálnia, hanem olyan magyar közösségeket, amelyek egyszerre határozzák meg magukat lakhely szerinti államukban és régiójukban, továbbá a magyar nemzet többi részéhez való viszonyban, s természetesen élni kívánnak az európai integráció lehetőségeivel is.
A kisebbségben élő magyar nemzetrészek elvárásait szerinte megbízhatóan feltérképezte az a konferencia-sorozat, amelyet 2006-tól tartottak a Sándor-palotában a kisebbségben élő szakemberek, tanárok, papok, újságírók, a civil közélet szereplői részvételével. A kisebbségi magyarok legfőbb elvárásai Sólyom szerint a következőek: a magyar nyelv hivatalossá tétele helyi és regionális szinten; a magyar oktatási és kulturális intézményrendszer kiépítésének joga; az adott országok olyan területi/önkormányzati beosztása, hogy a magyarok minél kisebb számban váljanak kisebbséggé ezen egységeken belül; a magyarok lakta területek infrastrukturális és gazdasági fejlesztése; a magyar nemzeti szimbólumok akadálytalan használata; a politikai képviselet biztosítása a politikai rendszer minden szintjén.
- S végül az utolsó követelés, ami Magyarországot, az anyaországot illeti: soha, semmilyen körülmények között ne kezeljék idegen állampolgárként külhoni nemzettársainkat Magyarországon. Az új állampolgársági törvény kiteljesíti a nemzet tagjainak szabadságát: aki kívánja, még szorosabbra fűzheti kapcsolatát az anyaországgal. De ez a lehetőség semmiképpen nem vezethet arra, hogy különbséget tegyünk a magyar nemzet tagjai között aszerint, hogy rendelkeznek-e magyar állampolgársággal, vagy sem - szögezte le Sólyom.
Az egyórás ünnepség, amelyen néhány száz helyi lakos vett részt, a szlovák és a magyar himnusszal kezdődött, s a Szózattal ért véget. Rendbontás nem történt. A városban jelentős volt a rendőri készültség Sólyom a koszorúzás után rövid sétát tett a városban. Este megtekinti a Bánk bán című operát a helyi Teátrum Színház előadásában.
