Sólyom mozgását lehetett korlátozni, Ficóéknak ítélt az EU bírósága
Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor megtagadta Magyarország köztársasági elnökének a területére történő belépését – áll a luxembourgi Európai Bíróság keddi ítéletében, mely szerint az a körülmény, hogy valamely uniós polgár államfői hivatalt tölt be, igazolhatja a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a nemzetközi jogon alapuló korlátozását.
A bíróság ítéletében megállapította, hogy Sólyom László magyar állampolgárként uniós polgári jogállással rendelkezik, ami jogot biztosít számára ahhoz, hogy szabadon mozoghasson és tartózkodhasson a tagállamok területén. Ugyanakkor a bíróság emlékeztetett arra, hogy az uniós jogot a nemzetközi jogra tekintettel kell értelmezni, s ebben az összefüggésben – az általános nemzetközi jog szokásjogi szabályai, valamint a többoldalú egyezményekben foglalt szabályok alapján – az államfő a nemzetközi kapcsolatokban olyan különleges jogállással rendelkezik, amely többek között kiváltságokkal és mentességekkel jár. Ebből a sajátos jogállásból következik a bíróság szerint, hogy az államfő nemzetközi szinten tanúsított magatartására a nemzetközi jog, különösen pedig a diplomáciai kapcsolatok joga irányadó. A bíróság szerint e sajátosság az összes többi uniós polgártól megkülönbözteti, vagyis egy államfő más tagállam területére történő belépésére nem ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a többi polgár esetében, és ezért korlátozható a szabad mozgásában a nemzetközi jog alapján.
Mint emlékezetes, Sólyom László 2009. augusztus 21-én, egy szlovákiai székhelyű szervezet meghívására Révkomáromba akart utazni, hogy részt vegyen Szent István szobrának avatási ünnepségén. Miután a két tagállam nagykövetségei között több diplomáciai jegyzékváltás történt a látogatással kapcsolatban, a szlovák Külügyminisztérium végül az utazás napján szóbeli jegyzéket közölt Magyarország szlovákiai nagykövetével, amelyben megtiltotta Sólyomnak, hogy szlovák területre lépjen. A jegyzék hivatkozott többek között az Európai Unión belüli szabad mozgáshoz való jogról szóló 2004/38 irányelvére. Sólyom már útban volt, amikor a jegyzékről értesítették, de annak tartalmát tudomásul vette, és nem lépett szlovák területre.
Magyarország szerint a hivatkozott irányelv alapján a belépést nem lehetett volna megtagadni, s kérte az Európai Bizottságtól, hogy Szlovákia ellen nyújtson be keresetet az Európai Bírósághoz, melyben megállapítják a kötelezettségszegést. A bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy az uniós jog nem alkalmazandó valamely tagállam államfőjének más tagállamban tett látogatásaira. Magyarország ezután indított keresetet a bíróságon.
Robert Fico szlovák miniszterelnök – akinek az első mandátuma alatt tiltották ki Sólyomot Szlovákiából – kedden üdvözölte a bírósági döntést, amely szerinte azt bizonyítja, hogy a szlovák kormány mindig tiszteletben tartotta a nemzetközi normákat és az ország kötelezettségeit is.