Elnöki erődemonstráció a VMSZ mellett
Szerbia kapcsán nem merül fel a választási kényszer, vajon Magyarország szomszédja mielőbbi integrációját részesítse elõnyben, vagy kösse azt a kisebbségi jogok garanciáinak törvénybe foglalásához – méltatta Belgrádnak a magyar kisebbségért tett erõfeszítéseit Sólyom László, aki három napos vajdasági látogatásának záróakkordjaként vasárnap Szabadkán tartott ünnepi beszédet.
A magyar államfő útjára olyan pillanatban került sor, amikor az őt meghívó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és koalíciós partnere, a vezető kormánypárt demokraták (DS) közötti viszony nem éppen felhőtlen. A VMSZ-nek nemrég majdnem sikerült kormányt buktatnia a költségvetési vitában, amit a DS érthetően rossz néven vett a vajdasági statútum tavalyi elfogadása és nemzeti tanácsok felállítása után - némi aknamunkával el is távolította Zenta VMSZ-es polgármesterét, Szabadkán pedig a városvezetésből szorította ki a magyar pártot. Kármentésül a VMSZ most azt szeretné, ha a vajdasági magyar pártok közös listán indulnának a június 6-ra kiírt nemzeti tanácsi – helyi magyar önkormányzati – választásokon, a javaslat azonban egyelőre nem talált kedvező visszhangra az érintettek között. Egeresi Sándorral, a vajdasági tartományi parlament elnökével folytatott megbeszélésén Sólyom László ezzel kapcsolatban figyelmeztetett: szeretné, ha a megméretésen a magyar kisebbség hiteles képviselői indulnának. – A Nemzeti Tanács akkor tudja betölteni hivatalát, ha nem válik az országos politika eszközévé, hanem annak partnere lesz – fogalmazott később egyértelműbben a magyar államfő.
Túl a VMSZ melletti erődemonstráción Sólyomnak egy malőrt is sikerült jóvá tennie mostani útjával, amelyen 10 helyszínen 18 eseményt látogatott végig, többek között megkoszorúzva a fasizmus áldozatainak újvidéki emlékművét és a vajdasági mészárlások mementójául szolgáló Vergődő madár szobrát. (– Két elnökkel fogtam kezet. Az első Tito volt – üdvözölték némileg rendhagyó formulával Lukácsfalván egy kancsikabemutató után az elnököt.) A március 15-ét 2007 óta hagyományosan külföldön is ünneplő Sólyom már tavaly ilyenkor a Vajdaságban járt volna, Borisz Tadics szerb elnök hivatalának tiltakozása nyomán azonban alig néhány órásra rövidítette volna programját, amire Pásztor István VMSZ-elnök lemondta az egész közös megemlékezést.
– Szerbia példamutató európai kisebbségi politikáját jelzi, hogy a mostani látogatást nemhogy nem ellenezte, hanem mindenben támogatta - utalt az incidensre Sólyom a sajtó előtt a Tadiccsal folytatott vasárnapi újvidéki tárgyalása után. Ezen megállapodás született arról, hogy gazdasági és kisebbségi ügyeket érintõ forró drót létesül a magyar és a mostanában látványosan az Európai Unió felé igyekvő szerb elnöki kabinet között. Tadics – aki elfogadott egy magyarországi meghívást valamelyik szerb ünnepen – elmondta, év végéig megépül a Belgrádot Budapesttel összekötő autópálya szakasza a magyar határig. Ő az alapkőletételén, és nem az átadóünnepségén akar ott lenni – érzékeltette a kérdés jelentőségét Tadics. A VMSZ és a DS jövőbeli együttműködését firtató kérdésünkre az államfő-pártelnök úgy válaszolt, a nézeteltéréseknek nem szabad Szerbia EU-integrációját veszélyeztetniük. Az elnöki találkozó egyébként egy nyelvbotlással kezdődött. – Welcome to Belgrade – üdvözölte széles mosollyal Tadics a vörös szőnyegen felé lépdelő kollégáját, mielőtt azonnal javított volna. Bár a magyar államfő már harmadszor járt elnökként Szerbiában, hivatalos – állami ceremóniával járó – meghívót eddig nem kapott.
A sajtótájékoztatón megkérdeztük Sólyom Lászlót, hogy felkérés esetén vállalná-e újra az elnöki tisztséget augusztusban lejáró első mandátuma után. Idő előttinek tekintem a kérdést. Majd ha lesz új parlament az áprilisi választások után, egyáltalán akkor kell ezen elgondolkodni – fejtette ki a köztársasági elnök.
Szerbiát illető dicsérete ellenére Sólyom a kisebbségi oktatással kapcsolatban fenntartásainak is hangot adott. Mint mondta, ellenzi a kéttannyelvû iskolák kialakítását, szerinte a diákoknak idegen nyelvként kellene tanulniuk a szerbet – ahogy Romániában és Szlovákiában is az állam hivatalos nyelvét. Helyi oktatási szakemberek szerint jellemző, hogy a szerb tankönyvek fordításai rendre késve érkeznek, a magyarországiakhoz pedig nem biztosítanak a hozzáférést a hatóságok. – Sajnálatos tény, hogy a diplomával rendelkező magyarok száma nem felel meg a kisebbség számarányának – emlékeztetett az ebből fakadó kulcsjelentőségű problémára a magyar államfő.
De jutott a bírálatból Szlovákiának is. – Örülünk, hogy Szerbiában a kisebbségek kulturális autonómiát élveznek, hogy más szomszédos országoktól eltérően itt például nem lehetetlenítik el jogszabályokkal a magyar iskolákat - idézte fel Sólyom alig burkoltan a Szlovák Nemzeti Párt beadványára minap elfogadott hazafiassági törvényt Sólyom, amint pénteken kokárdában felavatta a Vajdaság első köztéri Szent István-szobrát Horgoson.
