Sólyom: Szerbiában példamutatóan jó a nemzetiségek helyzete
"A Kárpát-medencén belül Szerbiában példamutatóan jó a nemzetiségek helyzete" - mondta a köztársasági elnök a sajtó képviselőinek, miután részt vett az 1867-ben alapított zombori Magyar Polgári Kaszinó egyesület által a közelgő március 15-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett megemlékezésen.
"Örömmel tapasztalom, hogy a magyarok élnek ezzel a lehetőséggel" - mondta, arra utalva, hogy összegyűlt a szükséges számú aláírás ahhoz, hogy a szerbiai magyar kisebbség közvetlenül - és ne elektorok útján - választhassa meg a Magyar Nemzeti Tanácsot, a kulturális önigazgatás szervét.
"Szerbiában nem lehetetlenítik el a magyar iskolákat"
Örülünk, hogy Szerbiában a kisebbségek kulturális autonómiát élveznek, hogy itt például nem lehetetlenítik el jogszabályokkal a magyar nyelvhasználatot, mint más országban és a magyar iskolákat, mint egy másik szomszédunknál - jelentette ki Sólyom László péntek délelőtt a vajdasági Horgoson, háromnapos szerbiai látogatása első állomásán. A köztársasági elnök Horgos főterén leleplezte a Vajdaság első Szent István-szobrát.
Beszédében hangsúlyozta, "Szent István szellemében kötelességünk a kulturális értelemben vett - vagyis nem elsősorban az állampolgárság szerinti, hanem az anyanyelven, a kultúrán, a történelemtudat és az azonosságérzés egységén alapuló - magyar nemzet megtartása".
Sólyom László megjegyezte, a Szent István-szobor felállításában ugyanaz a belső biztonság mutatkozik meg, mint a kisebbségi önigazgatás szervének, a Magyar Nemzeti Tanácsnak a megválasztását megelőzően a kisebbségi választói névjegyzékbe való feliratkozáskor; "a magyarság vállalásának az eltökéltsége, nyugalma és büszkesége".
Az államfő rámutatott, Szent István nem akarta egy nemzetiségűvé tenni országát, "megparancsolta utódainak, hogy az itt lakó népeket hagyják meg nyelvükben és szokásaikban". Államalapító királyunk azon kevés szentek közé tartozik, akit a keleti és a nyugati egyház "egyaránt magáénak vall, és tisztel" - jegyezte meg.
