A székelyföldi látogatáson tartózkodó államfő vasárnap a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban tett látogatása után érkezett a „madéfalvi veszedelem” néven ismert 1764-es székelyirtás helyszínére.

Az egybegyűlt ünneplő székelyek előtt mondott beszédében Sólyom László hangsúlyozta, bár a magyarság hosszú ideje rendkívül szétszóródottan él, egységes nemzetet alkot. - Azért is jöttem Erdélybe, hogy tanúságot tegyek a magyar nép egységéről – mondta. Kifejtette, örül annak is, hogy Csíkszeredában, a román televízió és a világ nyilvánossága előtt elmondhatta: a magyar nemzet egységet alkot, azonos a nyelve, a történelme, az öntudata, és azonos a jövője is. Rámutatott: látogatását nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is figyelemmel kísérik, és ott is belátják, hogy aki Erdélybe jön, nem múzeumba jön, hanem egy élő, hatalmas nemzetrészt látogathat meg.

Sólyom László emlékezetett arra, hogy korábban Erdély más tájait is bejárta, olyan vidékeket, ahol a magyarok nehezebb helyzetben vannak, ki vannak téve a vegyes területekre jellemző  asszimilációs nyomásnak, mégis érzik, hogy összetartoznak. Az elnök hangsúlyozta, szeretné, ha a székelyek is éreznék, hogy otthon vannak az anyaországban, hiszen ő maga is otthon érezte magát a Székelyföldön.
   
A magyar államfő délután Gyimesközéplokra utazott, ahol a helyi polgármesterrel és a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének vezetőivel folytatott megbeszélést. Délután az elnök felkereste a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Líceumot, a gyimesközéploki csángó értékmegőrző tábort, és a Rákóczi-vár romjainak közelében, az ezeréves határon álló, nemrég felújított vasúti őrházat. Sólyom László csángó gyermekekkel és szülőkkel találkozott, s a helyi elöljárókkal is elbeszélgetett.

Gyimesközéplok