A pozsonyi külügyminisztérium egyértelmű győzelemként állította be az EU luxembourgi székhelyű bíróságának e hét elejei döntését, amelyben a tárca értelmezése szerint a testület megállapította, hogy Szlovákia nem sértett semmiféle uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megtiltotta Sólyom László magyar államfőnek, hogy aznap Szlovákiába látogasson. Mint ismeretes, az elnök a révkomáromi Szent István-szobor avatásán kívánt részt venni, ottani civil szerveződés meghívására.

„A nemzetközi bíróság verdiktjének azonban három alapvető szépséghibája van” – állapítja meg a pozsonyi Sme napilap pénteki kiadásában megjelent elemzésében az oxfordi egyetem nemzetközi jogi posztgraduális képzésén részt vevő szlovák Kubo Macák. A szakértő elmondta, hogy a testület megállapítása szerint Pozsony indokolatlanul hivatkozott biztonsági kockázatokra, mert ilyesmi nem állt fenn. A kilátásba helyezett látogatás reggelén ugyanis a szlovák rendőrség közleményt adott ki, amelyben leszögezte: ha Sólyom László nem tesz eleget a látogatását aznap megtiltó diplomáciai jegyzéknek, s mégis átlépi az országhatárt, akkor készek Szlovákia területén kellő védelmet nyújtani neki.

A bíróság mégis Pozsonynak adott igazat, éspedig nemzetközi és a diplomáciai jogokra hivatkozva. „Ezekben a jogi normákban azonban nincs olyan rendelkezés, amely alapján bármelyik ország megtilthatná, hogy másik állam elnöke az ő területére lépjen. Ilyenkor annyi a kötelessége, hogy gondoskodjék a biztonságáról” – mutat rá. „Az említett testület eddig többször is úgy döntött, hogy a nemzetközi jogi normák nem írhatják felül az alapvető uniós alkotmányos elveket. Márpedig az uniós polgárok szabad mozgása nyilvánvalóan ilyen alapvető elv, amelyet az államfőnek a másik uniós tagországba történő látogatásáról rendelkező nemzetközi jog sem sérthet meg” – állapítja meg a továbbiakban Macák.

Majd felteszi a kérdést: akkor vajon miért döntött a testület Szlovákia javára? „Feltehetően azért, mert Magyarország taktikáját (amelynek a lényege, hogy egy másik tagország kötelességszegésének megállapítását indítványozta, s a nemzetközi politikai vitában jogi döntést kért) nem díjazták a bírák. Ilyen eljárás szokatlan, hiszen az unió fennállásának hat évtizede alatt eddig csupán négyszer fordult elő hasonló eset” – olvasható az elemzésben, amelynek végén a fiatal szakértő leszögezi: „Ennek a döntésnek jelentős következményei lesznek, hiszen ezentúl minden tagország adott esetben megtilthatja a másik uniós állam vezető politikai képviselőjének, hogy a területére lépjen. Ez a verdikt alapvető újdonság főleg az európai integráció valamennyi hívének” – vonja le a végső következtetést az elemzés szerzője.