Sokan ellenzik, hogy Csehország nevet változtasson
A változtatást főleg a morvaországi és a sziléziai országrész polgárai ellenzik hevesen, mert szerintük a buzgó kezdeményezők megfeledkeznek arról, vagy éppenséggel nem érdekli őket, hogy az országban nemcsak cseh identitású emberek élnek. Olyan tamáskodók is akadnak, akik szerint a Czechiát külföldön egykönnyen összetéveszthetnék a csecseneket megnevező Csechnyával, amire találtak is példát: a The New York Times 2013-ban a bostoni maratonon véghezvitt robbantásról beszámoló első tudósításaiban ilyen súlyos hibát követett el, amely miatt egy ideig cseh merénylőket emlegettek sok helyen.
Az ellenkezők táborához csatlakozott Karla Slechtová, a regionális fejlesztések minisztériumának vezetője, aki amiatt háborog, hogy mi a frásznak dobtak ki egymilliárd koronát a cseh exporttermékeken már látható Made in Czech Republik feliratú logóra, ha most újat kellene méregdrágán tervezni és levédetni. Támogatja viszont az egyszavas változatot Markéta Pravdová neves cseh nyelvtudós, mert ő ezt a megnevezést már a XVII. századi latin szövegekben is fellelte.
Az elnök megelégelte a Csehszlovákia kettészakadása, vagyis 1993 után kirobbant meddő vitát. A Hradzsinba kérette a kormányfőt és a külügyminisztert, határozott álláspontra és cselekvésre sarkallva őket. Bohuslav Sobotka kormányfő ezután közölte: kabinetje rövidesen az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordul azzal a kéréssel, hogy az ENSZ hat hivatalos nyelvén ezentúl a Czechia megnevezést tüntessék fel. A csehek lelkivilágát jól ismerve, idehaza pedig így érvelt: „Ha a szlovákok az önállósodásuk után angolul Slovakiának nevezik magukat, mi miért nem tehetnénk meg ugyanezt?”