Az utóbbi időben egyre többen vetemedtek a kilépésre, hiába érvel az egyház azzal, hogy az óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények fenntartása pénzbe kerül, nekik szükségük van a hívők adójára. Németországban a jövedelemadó nyolc százalékának megfelelő összeg illeti meg az egyházakat (a katolikust, a protestánst és a zsidó hitközséget is), vagyis ennyivel nő az adóterhelés a híveknél. Az adót még a 19. században vezették be, amikor az egyházak vagyonát államosították.

A német társadalom harminc százaléka vallja magát katolikusnak, de 2010-en több mint 180 ezren fordítottak hátat az egyháznak, különösen a szexuális visszaélési botrányok miatt. Mostantól az egyházkerületek papjai levélben fordulnak majd azokhoz a hívekhez, akik elmulasztották adófizetési kötelességüket, és figyelmeztetik őket a következményekre. Például arra, hogy még katolikus szertartáson keresztelőszülői szerepet sem vállalhatnak, ha nem rendes egyházi tagok. Természetesen a misékről nem zárják ki őket, de aktív feladatot az egyházközösségben nem vállalhatnak, és nem is várhatnak semmilyen szolgáltatást.

Az egyházi vezetők idegeit borzolja egy furcsa per is: egy nyugdíjas freiburgi egyetemi professzor amellett érvel, hogy ő attól még hívő katolikus marad, ha nem fizet adót. A 2007 óta tartó polémia már akkorára dagadt, hogy szerdán egy lipcsei bíróság tárgyalja. „Nem lehet csak félig katolikusnak lenni” – érvelnek a püspökök.