Sok csehországi romának csak a gettó marad
Éles bírálatokat és drámai hangvételű megállapításokat tartalmaz a csehországi romák helyzetét elemző éves jelentés, amelyet e heti ülésén vitatott meg a prágai kormány.
A neves szakértők által összeállított, százhatvan oldalas dokumentum szerint tavaly lényegesen romlott a roma kisebbség helyzete. A korábbi évekhez képest még többen veszítették el munkahelyeiket, és emiatt a városokból sokan kénytelenek a falvak szélén meghúzódó, minimális higiéniai feltételekkel sem rendelkező roma gettókba költözni, mert nem tudták fizetni a rezsit. A roma munkanélküliek aránya a nagyobb településeken hetven-nyolcvan, a falvakban a legtöbb helyen száz százalékos. A tizenöt és huszonhat év közötti roma fiatalok hetvenhét százalékának még sosem volt munkahelye; próbálkozásaikat a nyilvánvaló előítéletek is nehezítik.
Mivel a külföldi bírálatok ellenére sem sikerült felszámolni a szegregációt (amelynek mértéke ráadásul tovább növekedett), az iskolás korba lépett roma gyermekeknek sincs sok esélyük a szociális és társadalmi integrációra – állapítja meg a jelentés, amely időzített bombaként jellemzi a jelenlegi állapotokat. A kirekesztett romák elégedetlensége ugyanis növekszik, ezzel párhuzamosan pedig a radikálisok a szociális segélyeken élősködőknek kiáltják ki őket. Ezzel az ország romló gazdasági helyzete miatt több régióban jelentős számú szimpatizánst szereztek.
Az elemzés belátható időn belül közmunkaprogramokkal, államilag támogatott helyi munkahelyteremtő kezdeményezésekkel, továbbá a romák integrációjára szánt költségvetési és uniós pénzek célirányosabb felhasználásával javítana a helyzetükön. Hosszabb távon pedig a roma fiatalok sajátos helyzetét is figyelembe vevő oktatási rendszer kialakításával és a munkanélküliek céltudatosabb átképzésével. Csehországban a legutóbbi népszámlálás szerint 13 150 személy vallotta magát roma nemzetiségűnek. Szakértők becslése szerint viszont a lélekszámuk 250-300 ezerre tehető.