Az előzetes jogi vélemény elsősorban a jegybanktörvénnyel kapcsolatban fontos, mert ettől is függ, hogy Brüsszel hogyan dönt a hitelmegállapodásról szóló tárgyalások megkezdéséről, illetve hogy indít-e kötelezettségszegési eljárást, ha úgy találják, hogy a jogszabály nem áll összhangban az uniós joggal. A bizottság már a hét végére ígérte, hogy meglesz a jogi vélemény a vitatott jogszabályokkal kapcsolatban, ám egyelőre késik az elemzés.

Hasonló eljárás megindítása miatt érdekes az is, hogyan vélekednek az unió jogi szakértői az adatvédelmi ombudsman hivatalának megszűnéséről, a bírák nyugdíjaztatásáról és a végtörlesztésről. Utóbbiról január 4-én válaszolt a magyar kormány a bizottság kérdéseire (november közepén erre tíz hetet adott a bizottság), most ezt előbb lefordítják, majd elemzik. Egy bizottsági forrásunk úgy nyilatkozott, nem hiszi, hogy a végtörlesztésről kialakulna a jogi álláspont a biztosok szerdai ülése előtt.

Szerdán politikai döntés születhet arról is, hogy a hitelmegállapodásról szóló tárgyalások megkezdésének már nemcsak a már törvényjavaslat állapotában is aggályosnak tartott jegybanktörvény módosítása lesz a feltétele, hanem – kvázi csomagot alkotva – a többi jogszabály módosítása is. Ez azonban annyira érzékeny politikai kérdés, hogy még név nélkül sem akarnak nyilatkozni uniós források. A bizottság azonban továbbra is azt érzékelteti, szívesen látna nagyobb Magyarországra nehezedő nyomást az Európai Parlament, illetve a tagállamok részéről. – Politikai, jogi és pénzügyi nyomást gyakorlunk Magyarországra – ezeket az eszközöket a többi intézmény is latba vetheti – mondta egy bizottsági forrás.

Ezzel együtt érdemben továbbra sincs szó arról, hogy az uniós alapszerződés 7. cikkének alapján olyan eljárást indítsanak Magyarország ellen, melynek végén akár a szavazati jogot is megvonhatnánk hazánktól. Ehhez a több fordulós folyamathoz ugyanis a tagállamok egyhangú döntése kell, aminek elérése igen valószínűtlen. Nem valószínű egy Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök távozásához hasonló forgatókönyv sem. Egy bizottsági forrás szerint a magyar problémát nem fogják „személyre szabni” Orbán Viktorra, mert a „probléma a rendszerrel van, hiszen a vitatott jogszabályokat a parlament szavazta meg”.

Médiaügyekben egyelőre nem várható további lépés az unió részéről. A médiatörvénnyel kapcsolatban a bizottság tavaly kihasználta jogi lehetőségeit. A Klubrádió pályázati kudarcába jogilag nem tudnak belekötni, politikailag azonban növelni szeretné a nyomást az üggyel foglalkozó Neelie Kroes digitális napirenddel és médiaügyekkel foglalkozó biztos is. Elsősorban azért, hogy a magyar kormány tartsa tiszteletben az alkotmánybíróság tavalyi, a médiatörvény egyes részeivel kapcsolatos elmarasztaló ítéletét. Úgy tudjuk, a Médiatanács egyébként megkereste a bizottságot, hogy kifejtse álláspontját a Klubrádió ügyével kapcsolatban.

Olivier Bailly szóvivő egyelőre a sokadik magyar ügy, a túlzottdeficitel-járással kapcsolatban sem tudott érdemi információt adni. Hazánk ellen 2004 óta zajlik ez az eljárás, mert a költségvetési hiány makacsul három százalék felett tanyázik. Idén először várható, hogy ez a szám az uniós előírásoknak megfelelően három százalék alá csökken, de a bizottság véleménye szerint a kormány egyszeri bevételnövelő intézkedései miatt ez a hiánycél nem fenntartható. A vita alapvetően a 2013-as számokról szól.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön küldött levelet Olli Rehn pénzügyi biztosnak, melyben azt írja, tavaly mintegy 100 milliárd forinttal, azaz a GDP 0,34 százalékával több bevétel folyt be az állami költségvetésbe. Kiemelte az ÁFA-t, ebből 41,5 milliárd forinttal több pénz érkezett a büdzsébe, mint ahogyan a törvény elfogadásakor várták. Matolcsy azt is kiemeli, hogy a magyar költségvetés „a rendkívüli és egyszeri tételek nélkül is” az előre meghatározott pályán halad. A bizottság szóvivője újságírói kérdésre közölte: még elemzik a helyzetet, az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról később döntenek. Mindenesetre Rehn állítólag kemény felszólalásra készül szerdán.

Egy bizottsági forrás pénteken ismét megerősítette: Olli Rehn szívesen fogadja Fellegi Tamást, de ennek még nincs konkrét dátuma. A hitelmegállapodásról szóló tárgyalásokkal megbízott tárca nélküli miniszter a január 16-val kezdődő hétre kért időpontot. A forrás úgy fogalmazott, a bizottság nyitva akarja hagyni a csatornákat, de a beszélgetés nem egyenlő a hitelmegállapodásról szóló tárgyalásokkal.