A Mercosur dél-amerikai gazdasági tömörülés mai rendkívüli csúcstalálkozóján várhatóan elítélik az Egyesült Államok kiterjedt nemzetközi lehallgatási gyakorlatát, illetve azokat a nyugat-európai országokat, amelyek részt vettek Evo Morles bolíviai elnök repülőgépének múlt heti feltartóztatásában. Miután Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Portugália megtagadta „technikai okokra” hivatkozva a berepülési engedélyt a légtérbe, az elnöki gépnek Bécsben kellett leszállnia, ahol Morales az osztrák hatóságok kérésére engedélyezte a gép átvizsgálását. Snowdent azonban nem találták.

Brazília, Argentína, Uruguay, a közelmúltban felvett Venezuela és az alkotmányos puccs miatt tagságától felfüggesztett Paraguay alkotja a Mercosurt. A csúcs előkészületeként csütörtökön összeültek már a külügyminiszterek, Paraguay kivételével, valamint a megfigyelői státusszal rendelkező Bolívia részvételével. Evo Morales és delegációja már tegnap este megérkezett az uruguayi fővárosba. Mint Amanda Dávila kommunikációsügyi miniszter közölte, a bolíviai elnök „a gyarmatosító praktikák elleni konkrét válaszlépésekre” kívánja a csúcson felhívni a figyelmet. 

Elias Jaua venezuelai külügyminiszter közölte, hogy a csúcson a Mercosur tagországai határozatot fogadnak el a kémkedés elítéléséről, a menedékjogról, miként a bolíviai elnök gépe immunitásának súlyos nemzetközi megsértéséről is. Luis Almagro uruguayi külügyminiszter a sajtó képviselői előtt utalt arra, hogy már előkészítették a szövegtervezetet arról, hogy a dél-amerikai országoknak joguk van menedékjogot adni Edward Snowdennek. Három ország, Venezuela, Nicaragua és a gépügyben sértett Bolívia is felajánlotta már a menedékjogot, ám - mint Elias Jaua közölte csütörtök este - még nem kaptak választ Snowdentől. (A szivárogtató legalább 21 országhoz eljuttatta kérelmét, de legtöbbjük visszautasította.) A venezuelai külügyminiszter felkérte a nemzetközi közösséget, hogy álljon ki az állampolgárok menedékjoga mellett, amikor diplomáciai, politikai vagy humanitárius esetekről van szó. „Venezuela gyakorolni fogja a nemzetközi előírásokhoz híven ezt a jogát a fenyegetőzések ellenére” - nyilatkozta Elias Jaua.

A venezuelai külügyminiszter így reagált arra, hogy Barack Obama kormánya több ízben is világossá tette: súlyos következményekkel kell számolnia annak az országnak, amely befogadja az Egyesült Államokban már kémkedéssel, hazaárulással megvádolt Edward Snowdent. Emlékezetes, hogy Joe Biden alelnök telefonon figyelmeztette Rafael Correa ecuadori elnököt, miután felmerült, hogy ez a dél-amerikai ország fogadná be az informatikust. Ecuador londoni követségén tartózkodik immár egy éve Julian Assange, a WikiLeaks alapítója. Snowdent éppen a WikiLeaks segítette abban, hogy Hongkongból még június 23-án Moszkvába távozhasson, s azóta is állítólag segítik a moszkvai Seremetyjevo repülőtér tranzit részében.

A tekintélyes brazil napilap, az O Globo a napokban publikálta a Rio de Janeiróban dolgozó újságíró, Glenn Greenwald cikkét, amely szerint az Egyesült Államok nemcsak Kína, Oroszország, Irán, Pakisztán és több nyugat-európai szövetségese, hanem számos dél-amerikai állam – Brazíliától Kolumbián át Mexikóig – telefonbeszélgetéseit és e-mail üzeneteit megfigyelte. Glenn Greenwald volt az, aki a The Guardian brit lapban első ízben közölte hongkongi találkozójuk alapján Edward Snowden leleplezéseit a lehallgatási programokról, illetve készített hosszú interjút is az NSA volt munkatársával.

Snowden ma találkozik a nagy emberi jogi szervezetekkel

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) megfigyelési és adatgyűjtési módszereit kiszivárogtató informatikus találkozóra hívta az emberi jogi szervezeteket a moszkvai Seremetyjevó reptérre, péntek délutánra – írja a BBC. Snowden – akit egy recepcióson kívül senki sem látott a reptéren – üzenetet küldött több emberi jogi szervezetnek, például az Amnesty Internationalnek (AI), a Human Rights Watchnak (HRW) és a Transparency Internationalnek (TI) is. A repülőtér szóvivője megerősítette, hogy a találkozó helye a tranzitzóna, helyi idő szerint délután öt órakor. Szergej Nyikityin, az AI orosz irodájának vezetője közölte, hogy valóban kapott meghívást, és el is fogadta azt. Tanya Loksina, a HRW képviselője Facebook-oldalára is kiposztolta a harmincéves informatikus levelét, melyben leírja, ahogy az Egyesült Államok jogtalanul meg akarja akadályozni őt abban, hogy menedéket találjon. A találkozóra nem engedik be a média képviselőit, ám utólag lesz sajtótájékoztató. Az Interfax orosz hírügynökség értesülése szerint a meghívottak között van még Mihail Krasznov (TI), Vlagyimir Lukin, a parlament mellett működő orosz emberi jogi biztos és több más ismert orosz ügyvéd is.

Csütörtökön az USA-Kína stratégiai és gazdasági találkozó után William Burns külügyminiszter-helyettes tolmácsolta az Egyesült Államok álláspontját Wang Yang alelnöknek és Yang Jiechi államtanácsosnak Washingtonban: eszerint az USA csalódott, hogy futni hagyták Snowdent, amikor a férfi még Hongkongban volt. Ez a döntés a politikus szerint aláássa a két ország együttműködésére tett kísérleteket. Kína és Hongkong nem ért egyet az amerikai véleménnyel, szerintük a jog szerint cselekedtek.

Edward Snowden plakátról figyelmeztet (fent)