Snowden menekült lett Oroszországban
Névtelenséget kérő forrásokra hivatkozva az orosz média repítette fel elsőként a hírt. Eszerint Snowden – akit az Egyesült Államokban kémkedéssel, kormányzati tulajdon ellopásával és jogosulatlan személyeknek történő átadásával vádolnak – az orosz bevándorlási hivataltól megkapta az ideiglenes menekültstátuszhoz szükséges papírokat, és órákon belül elhagyhatja a Moszkva melletti Seremetyjevo nemzetközi repülőtér tranzitját. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) nagyszabású megfigyelési és adatgyűjtési programjának a leleplezője június 23. óta vesztegelt itt – azóta, hogy Hongkongból az orosz fővárosba repült.
Orosz részről hivatalosan eddig nem kommentálták az ideiglenes menekültstátuszhoz kellő papírok kiadását, Snowden orosz ügyvédje, Anatolij Kucserena pedig bejelentette, hogy a dokumentumokat még nem kapták meg, de „bármikor” megérkezhetnek. – Már zavaró volt, hogy mindig ugyanabban az ingben jelent meg. Dosztojevszkijtől és Csehovtól pedig sokat tanulhat Oroszországról, ahol maradni és utazni akar – mondta az állítólag már az orosztanulásba is belevágó Snowdenről Kucserena a Rosszija-24 tévécsatorna szerint.
Snowden ideriglenes politikai menedékjogot kért Oroszországtól. Ez egy évre szól, a hatóságoknak három hónapjuk van dönteni róla. Amíg ez megtörténik, Snowdent nem fogják őrizetbe venni – nyilatkozta egy névtelenséget kérő belügyi forrás az ITAR-TASSZ hírügynökségnek. Ujjlenyomatot ettől függetlenül már vettek tőle.
Az Egyesült Államoknak nincs kiadatási egyezménye Oroszországgal, így azok az FBI-ügynökök, akik az amerikai nagykövetségen dolgoznak, nem tartóztathatják le a férfit. Snowden a most megszerzett papírokkal élhet Oroszországban, és akár külföldre is utazhat. Ez utóbbi nem valószínű: az NSA volt munkatársa állítólag azt tervezi, hogy Oroszországban telepedik le, mert Dél-Amerikában – ahol korábban Ecuador és Venezuela is menedéket ajánlott neki – könnyebben elérné Washington keze. Amikor egy hónapja Vlagyimir Putyin orosz elnök megszólalt, azt mondta, Snowden felőle maradhat Oroszországban, feltéve, hogy nem sérti meg folyamatosan az Egyesült Államok érdekeit a szivárogtatásokkal. Erre ígéretet tenni az amerikai állítólag nem hajlandó.
Snowden májusig az NSA hawaii irodájában dolgozott informatikusként. Rengeteg dokumentumot lemásolt, majd Hongkongba utazott, ahol kapcsolatba lépett a brit Guardian és az amerikai Washington Post munkatársaival, információkat szivárogtatva ki arról, hogy az NSA egy nagyszabású megfigyelési és adatgyűjtési program, a PRISM keretében évek óta amerikaiak millióinak az internetes és a mobiltelefonos kommunikációjáról szerez adatokat. A botrány kitörése után az amerikaiak bevonták Snowden útlevelét; Moszkvába azokkal a papírokkal repült el, amelyeket Ecuador londoni nagykövetsége állított ki neki.
Snowden állítása szerint a nagy internetes szolgáltatók – a Microsoft, a Facebook, az Apple és a Google – közreműködésével az NSA telefonbeszélgetésekhez, e-mailekhez és a közösségi médiában megjelent személyes információkhoz is hozzáfér. A telefonbeszélgetésekről azt tudhatja, ki, mikor, kit és milyen telefonszámról hívott. Ismerheti a hívott fél számát és a tartózkodási helyét is, de azt nem, hogy a beszélgetésben mi hangzott el. (Az egyelőre nem világos, hogy az ügynökség az sms-eket látja-e.) Tartalmi akadályok az e-mailek és a közösségi média esetében már nincsenek: ha minden igaz, az NSA évek óta gyakorlatilag mindenféle korlátozás nélkül belenézhet a fiókokba, láthatja a regisztrációs adatokat és a csevegések szövegét, de tudhatja azt is, ki mikor milyen IP-címről jelentkezett be.
A PRISM miatt az NSA ellen már több per is indult az Egyesült Államokban. Az egyik keresetet a jogvédő szervezet, az Amerikai Polgárjogi Unió (ACLU) nyújtotta be, arra kérve a manhattani kerületi bíróságot, hogy azonnali hatállyal vessen véget az adatgyűjtési és megfigyelési programnak. A keresetre reagált a Barack Obama demokrata elnök vezette amerikai kormányzat is, először árulva el részleteket arról, milyen érvekkel védi a maga igazát. Az igazságügyi minisztérium egyik államtitkára, David Jones által szignált levél szerint „csak úgy” nem lehet belehallgatni a telefonbeszélgetésekbe, felvenni őket pedig főleg nem. Amit az NSA tesz, mindössze annyi, hogy „metaadatokat” gyűjt, vagyis hogy egy-egy telefonszám milyen hívásokat indított és fogadott. Ha ez megvan, akkor sem lehet válogatás nélkül nekiesni az adathalmaznak: az NSA csak azoknak a telefonszámoknak a kommunikációjáról szerezhet meg információkat, amelyekkel kapcsolatban „ésszerűen indokolható gyanú” (RAS) áll fenn, hogy merényletek előkészítéséhez vagy más visszaélésekhez használják őket. Az amerikai hírszerzési szervezeteket felügyelő szövetségi bíróság, a FISC tavaly kevesebb, mint háromszáz telefonszám figyelésére adott engedélyt – szerepel az igazságügyi minisztérium levelében.
Az viszont biztos, hogy az NSA szinte bármit megtehetett azokkal a telefonszámokkal, amelyekre megkapta a FISC engedélyét. A Washington Post hétfőn írta meg, hogy az ügynökség munkatársai még a kikapcsolt mobiltelefonok lokalizálására is képesek voltak egy 2004-ben kifejlesztett technológia, a The Find segítségével, amelyet trójai vírusként telepítettek a lehallgatásra váró eszközökre. Bár kikapcsoláskor elvileg minden készülék megszakítja a kapcsolatot az adótoronnyal, a The Find megtalálta őket. A Washington Post szerint az amerikaiak több ezer célpontot azonosítottak így, köztük az al-Kaida tucatnyi tagjával is.
Ami Snowdent illeti, a szél mostanában kezd ellene fordulni az Egyesült Államokban. Az ABC News/Washington Post felmérése szerint amíg júniusban még csak a megkérdezett amerikaiak 43 százaléka helyeselte, hogy a kiszivárogtatót törvény elé állítsák, júliusban már a megkérdezettek több mint fele, 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyetértene a büntetőjogi felelősségre vonásával. Az amerikaiak 57 százaléka emellett azt mondja, hogy a személyes adatok és a személyiségi jogok védelménél fontosabb, hogy a kormányzat kivizsgálja és elhárítsa a terrorfenyegetéseket.
