Snowden elhagyta a moszkvai repteret
Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) megfigyelési és adatgyűjtési programját leleplező informatikus csütörtökön elhagyta a Seremetyjevo reptér tranzitváróját. Ügyvédje, Anatolij Kucserena szerint Snowden megkapta az ideiglenes menekültstátuszhoz szükséges papírokat, így orosz földre léphet. Az ITAR-TASSZ orosz hírügynökség szerint Snowden egy évre kapta meg a menekültstátuszt.
Az NSA megfigyelési és adatgyűjtési programját leleplező Snowden június 23-án érkezett Hongkongból Moszkvába, azóta, több mint két hónapon át a reptér tranzitzónájában tartózkodott. Több mint húsz országnak – többek között Oroszországnak is – elküldte menedékkérelmét, de nagy részüktől nemleges választ kapott. Körülbelül egy hete röppent fel a hír, hogy Moszkvától végül megkapja az ideiglenes menekültstátuszt. Ennek a feltétele egyébként az volt – és erről korábban maga Vlagyimir Putyin elnök beszélt –, hogy Snowden ne szivárogtasson többet, vagyis ne sértse folyamatosan az Egyesült Államok érdekeit. Kucserena sietve jelezte is, hogy az NSA-nak az interneten gyakorlatilag bármit megfigyelni képes szuperprogramjáról, az XKeyscore-ról szóló dokumentumokat Snowden még azelőtt adta át a programról szerdán cikket közlő Guardiannek, hogy ebbe a feltételbe belement volna. Az ügyvéd egy sajtótájékoztatón bemutatta azoknak a dokumentumoknak a fénymásolatát, amelyekkel Snowden egy évig Oroszországban élhet.
A WikiLeaks – amely azonnal a szárnyai alá vette Snowdent, ahogy a kiszivárogtató májusban az arcát és a nevét vállalva a nyilvánosság elé állt – folyamatosan twittel az ügyről. Eszerint Snowden Julian Assange szervezetének egyik munkatársával, Sarah Harrisonnal hagyta el a seremetyjevói tranzitot, és még ma nyilatkozatot fog kiadni a WikiLeaks-szivárogtató, Bradley Manning elítéléséről. (Az amerikai katona volt az, aki 2010-2011-ben rengeteg bizalmas dokumentumot – többek között negyedmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot – adott át a WikiLeaksnek. Manninget a héten az ellene felhozott 21 vádpont többségében bűnösnek találták, az ítéletnek így Snowden szempontjából is van némi jelentősége.) Snowden – írja közben a Russia Today – hajlandó nyilatkozni a sajtónak is, de előtte kér egy nap pihenőt.
Hogy Snowden a reptérről hova ment, titokban tartják. Az ezt firtató újságírói kérdésre Kucserena csak annyit árult el, hogy ő odaadta az amerikainak az új papírjait, majd taxiba ültette a reptéren. „Jól van, de mit gondolnak, mit fog csinálni? Gondoskodnia kell a személyes biztonságáról. Oroszországban ott élhet, ahol csak akar. Ő dönti el” – mondta az ügyvéd. Biztosnak egyelőre az tűnik, hogy Snowden nem akar bemenekülni egyetlen ország moszkvai nagykövetségére sem, annak ellenére, hogy korábban több dél-amerikai ország – Bolívia, Ecuador, Nicaragua és Venezuela – is politikai menedékjogot ígért neki. Ezekről az ajánlatokról az amerikai nemrég egyébként azt mondta, rájött, hogy nagyobb biztonságban van Oroszországban, mint bárhol Dél-Amerikában.
Mivel az Egyesült Államok és Oroszország között nincs kiadatási egyezmény, nem fordulhat elő, hogy a Washington moszkvai nagykövetségén dolgozó FBI-ügynökök letartóztassák az amerikait. Snowden ellen a szivárogtatási magánakció miatt az Egyesült Államokban kémkedés, bizalmas kormányzati információk eltulajdonítása és jogosulatlan személyeknek történő átadása gyanújával vádat emeltek. Ha kiadnák és egy perben bűnösnek találnák, harminc évet kaphat.
Annak a jelentőségét, hogy Snowden menekültsátuszt kapott, a Kreml kézzel-lábbal igyekszik csökkenteni. Jurij Usakov, Putyin kabinetfőnökének a helyettese azt mondta, „relatíve jelentéktelen” ügyről van szó, amely nem befolyásolhatja az orosz–amerikai kapcsolatokat. Washingtonban erről kicsit másképpen vélekednek: Robert Menendez, a szenátus külügyi bizottságának az elnöke csütörtökön arról beszélt, Snowden „egy szökevény”, akinek amerikai tárgyalóteremben van a helye, az orosz döntés pedig óhatatlanul visszaveti a kétoldalú viszonyt. Oroszországnak vissza kell küldenie Snowdent, hogy itthon törvény elé állíthassák” – szögezte le Menendez.
Eközben van amerikai politikus, aki nyíltan röhög azon az ellentmondáson, amelyet Snowden oroszországi menekültstátusza jelent. „Aha. Snowden marad az átláthatóság és az emberi jogok földjén. Itt az idő újra megnyomni azt az újrakezdés gombot” – írta a republikánus John McCain szenátor, Barack Obama 2008-as elnökválasztási ellenfele a Twitteren, Obama egyik nagy korábbi vezérszólamára, az orosz–amerikai kapcsolatok „újrakezdésére” utalva. A Fehér Ház órákkal az orosz bejelentés után szólalt meg az ügyben, „rendkívüli csalódottságának” adva hangot Snowden menekültstátusza miatt. A kenyértörés első nagy áldozata Obama szeptemberi moszkvai útja lehet, amelyet az amerikaiak ezután valószínűleg le fognak mondani. Carney mondta is, hogy a Fehér Ház most vizsgálja, a történtek fényében mi haszna a G20 szentpétervári csúcsán tartandó kétoldalú eszmecserének. Hátba szúrtak minket – dühöngött később a sajtó előtt Chuck Schumer New York-i demokrata szenátor, követelve, hogy a G20-csúcs rendezési jogát a Snowden-ügy miatt vegyék el Oroszországtól.
Snowden kálváriájával párhuzamosan a Guardian folyamatosan hozza nyilvánosságra, amit az NSA működéséről és a megfigyelési és adatgyűjtési programról, a PRISM-ről tudni lehet. Az XKeyscore-ról szóló tegnapi cikk után a brit lap csütörtökön arról írt, hogy Washington három év alatt százmillió fontot (átszámítva harmincnégymilliárd forintot) fizetett ki azért, hogy minden hírszerzési információt megkapjon az NSA brit megfelelőjeként ténykedő titkosszolgálatától, a GCHQ-tól.
