Ausztria, Bolívia, Brazília, Kína, Kuba, Ecuador, Finnország, Franciaország, Németország, Izland, India, Olaszország, Írország, Hollandia, Nicaragua, Norvégia, Lengyelország, Spanyolország, Svájc, Oroszország és Venezuela szerepel azon a listán, amelyet a WikiLeaks tett közzé honlapján.

Egy botrány két arca: Edward Snowden, az NSA egykori munkatársa és Barack Obama amerikai elnök

Oroszország és Norvégia már megerősítette, hogy az NSA megfigyelési és adatgyűjtési módszereit megszellőztető Snowden valóban hozzájuk fordult, Radoslav Sikorski lengyel külügyminiszter pedig Twitterjén utalt arra, hogy kaptak Snowdentől kérelmet – írja a BBC. Azt is hozzátette azonban, hogy a dokumentum nem felelt meg a hivatalos menedékjogi kérelmek követelményeinek, így minden bizonnyal elutasítják azt. Moszkva azt közölte, hogy az NSA kémkedéssel vádolt volt munkatársa visszavonta kérelmét, mikor kiderült, hogy Oroszország feltételeket szabna, pontosabban a Hongkongból Moszkvába menekült fiatalembernek „fel kellett volna hagynia Amerika-ellenes tevékenységével.”

A WikiLeaks sajtóközleménye szerint a legtöbb kérelmet a moszkvai Seremetyjevó reptéren adta át vasárnap Snowden képviselője, Sarah Harrison, a WikiLeaks brit munkatársa, a jogi csoport tagja az orosz konzulátusnak, hogy juttassák el az adott országoknak.

Úgy tűnik, Snowdennek egyre szűkülnek a lehetőségei. Norvégia, Lengyelország, Németország, Ausztria, Finnország, Spanyolország és Svájc már közölte, hogy csak „saját területükön” fogadják el a menedékjogi kérelmeket, India pedig egyenesen elutasította Snowdent. Ugyan Venezuela is rajta van a listán, az épp moszkvai látogatáson lévő Nicolas Maduro elnök szerint egyelőre nem kaptak semmiféle dokumentumot a szivárogtatótól, aki az elnök szavai szerint „valami nagyon fontosat tett az emberiségért, ezért megérdemli a világ védelmét.”

Ecuador – ahol Julian Assange WikiLeaks-alapítónak is menedékjogot adtak – egyelőre úgy nyilatkozott, hogy megkezdik az eljárást, ha Snowdennek sikerült eljutnia az ország egyik nagykövetségére. Snowden eközben azzal vádolja Barack Obama amerikai elnököt, hogy megpróbál nyomást gyakorolni azokra az országokra, amelyekhez kérelemmel fordult, és megfosztja attól az alapvető jogától, hogy menedéket kérjen.

A kiszivárogtató ügye téma volt John Kerry amerikai külügyminiszter és orosz kollégája, Szergej Lavrov keddi találkozóján is, amelyet a brunei ASEAN-csúcs margóján tartottak. Bár a megbeszélés után Lavrov keresetlenül elutasította a Snowdenről szóló újságírói kérdéseket, Kerry tárgyalásai pedig egymást érik, az AP hírügynökségnek három névtelenséget kérő amerikai tisztségviselő is azt mondta, Washington arról győzködi Moszkvát, hogy Snowdent vagy közvetlenül az Egyesült Államokba, vagy „egy kelet-európai” országba deportálják, amely aztán kiadja őt az amerikaiaknak. Hogy ez a kelet-európai melyik lehet, azt az AP cikke nem említi.

Lapunk a Snowden ügy kapcsán a magyar Külügyminisztériumtól annyit tudott meg, Magyarországon csak akkor lehet menedékjogot kérni, ha a kérelmező az ország területén tartózkodik. Arról, hogy Snowden esetleg magyarországi  tartózkodási engedélyért folyamodott volna, hivatalosan nem adnak ki információt. Így nem kaptunk egyértelmű választ (cáfolat formájában sem) arra a kérdésre sem, hogy fordult-e Snowden menedékkérelemmel a magyar hatóságokhoz, miképp azt több, a magyarhoz hasonló szabályozással bíró ország esetében  tette.