A szlovák alkotmánybíróság azért fosztotta meg Pázmány Pétert polgármesteri tisztségétől, mert igazoltnak találta azt a gyanút, hogy Pázmány a 2006-os választáson roma szavazatokat vásárolt.

Az MKP a Pázmány melletti kiállásról szóló határozatát – ahogy maga is elismerte – anélkül hozta meg, hogy tisztában lett volna az alkotmánybírósági döntés indoklásával. Másképpen fogalmazva: politikai döntést hozott a bíróság indokainak ismerete nélkül, szembehelyezkedett a legfelsőbb bírói testülettel és kiállt saját embere mellett, bármit is tett volna az. A párt ráadásul üdvözölte a rimaszécsi megismételt választás eredményét,amelyek következtében az MKP-politikus Stubendek Márta lett újra a község polgármestere. A rimaszécsi önkormányzati választás eredményét 2006-ban az alkotmánybíróság választási csalás gyanúja miatt megsemmisítette. Stubendek Márta ennek ellenére az MKP országos tanácsának az alelnöke maradt, s nincs tudomásunk arról, hogy bármi módon felelősségre lett volna vonva – írja Peter Morvay a szlovák lapban.

A demokratikus jogállamban természetesen az alkotmánybíróság sem vonhatja ki magát a bírálatok alól. A taláros testület tevékenységét, amely túlságosan is előzékeny a mai kormánnyal szemben, joggal bírálják. Civilizált országban azonban komoly elemzés nélkül nem szokás az alkotmánybíróság döntéseit kétségbe vonni – ahogy azt Pázmány és a párt általa vezetett járási szervezete is tette –, s azokat politikai döntésnek minősíteni.

A SME szerint a jogállam elveit és a tisztességet magáénak valló párt nem tarthat meg párttisztségében egy olyan politikust, aki az alkotmánybíróság szerint felelős a választási csalásokért, s tehetné meg azt sem, hogy ráadásul újra őt jelölje arra a posztra, amelyet csalással szerzett meg.

„Az MKP-ben ehelyett azonban győzött a politikai maffiareflex, amely a sajátjait, elsősorban a hatalmasokat és a befolyásosokat (Pázmány 1994 óta van hatalmon Dunaszerdahelyen) védelmezni fogja, történjen bármi is – szögezi le jegyzetében a SME szerzője.