– A tereken masírozó Magyar Gárda, a rendőrség passzivitása, a Hatvannégy Vármegye Mozgalom és a Nemzeti Őrsereg hosszú ideje tartó provokációi és megemlékezései az emlékműveknél, a Jobbik és  programjának politikai elfogadása, az erőszak és a romák brutális  legyilkolása – ez is a mai Magyarország valósága. A meggyilkolt roma anya az utóbbi két év alatt legalább a nyolcadik áldozat – egészítette ki Slotát Rudolf Pucík, az SNS alelnöke.

Pucík szerint ez szörnyű mérleg, a XXI. századi Európában  szokatlan és elfogadhatatlan. – Ezzel a helyzettel nemcsak az Európai Parlamentnek, de az ENSZ-nek is foglalkoznia kellene, mert már  nemcsak az emberi jogok megsértéséről, hanem a romák etnikai megsemmisítéséről van szó Magyarországon – szögezte le az SNS  alelnöke, aki szerint az EP-nek azonnal vizsgálóbizottságot kellene  létrehoznia. Pucík bírálta a magyar politikusokat, mondván, hogy a belföldi problémák helyett a szlovákiai államnyelvtörvénnyel  foglakoznak.

– Azt javaslom a magyar politikusoknak, hogy a Szlovák  Köztársaság belügyeibe való beavatkozás és a világ közvéleményének a  félrevezetése helyett otthon tegyenek rendet, és a saját területükön  meglévő súlyos politikai és gazdasági helyzettel foglalkozzanak –  fejtette ki Slota. Megjegyezte: a mai magyar politika szinte teljes  mértékben kiirtotta az ország területén élő nemzeti kisebbségeket, s megfosztotta őket minden joguktól. Szerinte ezeket a tényeket két  magyarországi kisebbségi ombudsman, Kaltenbach Jenő és Kállai Ernő  is megerősítette.

Slota ismételten amellett szállt síkra, hogy a szlovákiai magyarok és a magyarországi szlovákok jogállását a kölcsönösség jegyében oldják meg.

A szlovák sajtó által szélsőséges nacionalistának minősített koalíciós pártelnök ezzel reagált arra, hogy ismeretlen támadók hétfőn a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kislétán agyonlőttek egy 45 éves roma asszonyt, 13 éves lányát pedig súlyosan megsebesítették, valamint Balázs Péter magyar külügyminiszter nyilatkozatára, miszerint a szlovák államnyelvtörvény ügyében Budapest az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához és az Európa Tanácshoz fordul.