– Rengeteg Európába szakadt kurd akar harcolni a pesmergák (kurd katonák) oldalán az IS ellen, de sajnos nincs ránk szükség. A harcokban elesők többsége fiatal, tapasztalatlan önkéntes. Az iraki pesmergák figyelmeztettek, hogy rám is ez a sors vár, ha harcba hívnak, de nem érdekel: ott akarok lenni –mondja lapunknak Pirani. Hétéves volt, amikor egy hamis útlevéllel a zsebében útnak indult Iránból. Két évet töltött egy német menekülttáborban, ahonnan az egyik nagybátyja vitte át Dániába. Gyökereit azonban sosem felejtette el, és amikor az Iszlám Állam mind nagyobb területeket hasított ki Irakból és Szíriából (több kurd régiót is leigázva), úgy érezte, hogy tennie kell valamit.

Shaho Pirani Irakban kapott katonai kiképzést

A nyugodt skandináv mindennapokat 2014 júniusában hagyta hátra, hogy részt vegyen a Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) egy hónapos iraki kiképzésén. Az első napokban előadásokat tartottak a mozgalomról – „a cél egy szabad, demokratikus Kurdisztán létrejötte” –, majd a különböző fegyverek használatára és a harctéri túlélés alapjaira tanították meg őket. Shaho Pirani szerint a profi képzésen repült az idő.

– Nagyon feltöltött ez a pár hét. Azt érzem, hogy ha hívnának, végre tudnék tenni valamit a hazámért és a népemért. A kiképzés előtt nem tudtam, hogy mit csináljak, de most úgy érzem, fel vagyok vértezve – emlékezik vissza Pirani, aki napi kapcsolatban van az Irakban és Szíriában harcoló pesmergákkal. Rengeteg önkéntes van a fronton, így emberből nincs hiány, fegyverből azonban annál inkább.

Kényelmes életüket, jól fizető állásukat hátrahagyva egyre több kurd kel útra Európából. A Facebookon ötvenezer követője van a Rojava Oroszlánjai toborzóoldalnak, ahova naponta több tucat hazafias szlogent és képet tesznek fel a harcoló pesmergákról és a sérült „hősökről”, akik gyakran Európából érkeznek. Pirani csapatában is akadt svájci, brit és svéd. A kurd vendégmunkások európai letelepedése a 60-as években kezdődött, de sokan jöttek a 80-as, 90-es években is, a török és iraki rezsimek, a szíriai asszimilációs törekvések elől menekülve. Németországban, Svédországban és Nagy-Britanniában 650 ezer kurd él.

Pirani életében is központi szerepet játszottak gyökerei. A dán közösség kicsi, de összetartó, tagjai politikai rendezvényeken és baráti összejöveteleken ápolják a kurd hagyományokat. – Ezt gyerekkorunk óta szívjuk magunkba. Az ember már az első lépésekkel megtanulja, és kitart a sírig. Mindezt igyekszem a gyerekeimnek is átadni, minden kurd rendezvényre magammal viszem őket. Elmagyarázom, hogy miért élek itt Dániában, és azt is, hogy miért harcolunk – meséli Pirani.

Pedig a harc, amelyet vállalna, nem veszélytelen, és nemcsak a kegyetlenségükről elhíresült szélsőségesek miatt, hanem azért is, mert a harcokban aktívan szerepet vállaló Kurd Munkáspártot az EU is terrorszervezetként tartja számon. Így az európai állampolgár, aki csatlakozik, a terrorellenes törvények értelmében akár börtönbe is kerülhet, de a tagországok maguk döntik el, hogy eljárást indítanak-e (a közös ellenség elleni harc jegyében ez ritkán fordul elő). Pirani sem aggódik, sokat nyilatkozott a helyi médiában, ám eddig nem vegzálták a dán hatóságok. A szélsőségesektől azonban tart: sok szunnita él Dániában, akik szimpatizálnak az IS-sel.

– Néhány hónapja, az első médiaszereplések után vízipipázni voltam egy kávézóban, és amikor kiléptem, rossz érzés fogott el. Azóta odafigyelek, különösen, ha a gyerekek is velem vannak. Kerülöm a mecsetek környékét is, mert sok az őrült.