A japán Legfelsőbb Bíróság szerdán helybenhagyta azt a törvényt, mely a házastársak számára kötelezően előírja az azonos vezetéknév használatát. Az ázsiai szigetország ezzel az egyetlen a fejlett államok között, mely ilyen módon csorbítja az emberi jogokat – írja a The Telegraph.
Sírva fogadták az asszonyok a Legfelsőbb Bíróság döntését
Bár Shinzo Abe miniszterelnök törekvései a nők munkaerőpiacra terelése felé mutatnak, az általa vezetett konzervatív párt is támogatta, hogy helybenhagyják a 19. században született törvényt. Az indoklás szerint a házastársak eltérő nevei a családi kötelékek fellazulását eredményeznék.
A jogszabály azt nem határozza meg, hogy a férfi vagy a nő családnevét kell-e használni, de a gyakorlatban a házasságok 96 százalékában a férj nevét viseli mindkét fél. A modern Japán társadalma még mindig erősen maszkulin jellegű, a nők egyre nagyobb része érzi úgy, hogy születési nevének elvesztésével a személyisége egy részétől is megfosztják.
„Nem bírtam megállni sírás nélkül az ítélethirdetést” – mondta az egyik felperes, a 80 éves Kyoko Tsukamoto, aki bár férjezett, és a gyermekei az apjuk nevét viselik, szeretné legálisan visszakapni leánykori nevét.
Tsukamoto másik négy nővel együtt támadta meg a törvényt még 2011-ben. Álláspontjuk szerint a karriert építő nőknek kényelmetlen eldobni a leánykori nevüket, ezért sokan a házasság után is használják azt, habár hivatalos iratokon az asszonynevük szerepel. A törvény miatt sok pár nem is jegyezteti be a házasságot, ez viszont problémákat okoz szülői és örökösödési jogi ügyeknél.
A bíróság azt elismerte, hogy a nőknek a hétköznapokban joga van használni a leánykori nevüket, és utasította a parlamentet, hogy vitassák meg az ügyet. A döntést a bíróság előtt összegyűlt kisebb tömeg sírva, felháborodottan fogadta.
A nemek közti jogi egyenlőség kivívása keserves küzdelem a tradicionálisan maszkulin Japánban. Részsiker, hogy a legfelsőbb bíróság egy másik ügy kapcsán elismerte, hogy alkotmányellenes a nők újraházasodásának tiltása a válást követő hat hónapban. Ez a törvény eredetileg az apasági viták elkerülése miatt született, de manapság egy DNS-vizsgálattal pontot lehet tenni az ilyen ügyek végére. A bíróság álláspontja szerint túlzás 100 napnál többet várni az újraházasodással, de az ügyért harcoló jogász bízik benne, hogy a parlamenti viták során ezt sikerül még lejjebb szorítani.
