A dokumentum szerint 2010-ben a világ országai 1.630 milliárd dollárnak megfelelő összeget költöttek fegyverekre, vagyis a növekedés 1,3 százalékos volt. A statisztikák szerint 2001 és 2009 között évente átlagosan 5,1 százalékos volt ez a ráta. A SIPRI 2001 óta hozza nyilvánosságra ezzel kapcsolatos számításait.

A múlt esztendei alacsony fegyverkezési befektetések főként az Egyesült Államok visszafogottságának tulajdoníthatók, de Washington még így is a legtöbbet költött fegyverekre a világ országai közül. Az Egyesült Államok 2010-ben 2,8 százalékkal többet - 20,6 milliárd dollárt - költött fegyverekre, mint az előző évben. 2001 óta 81 százalékkal növelte fegyverkezési kiadásait, és jelenleg a világ fegyverkezéséből 43 százalékkal veszi ki részét, azaz hatszor költ többet fegyverekre, mint az őt követő Kína.

A fegyverkezésre költött kiadások emelkedése viszonylag magas volt tavaly a dél-amerikai országokban, vagyis 63,3 milliárd dollár, ami 5,8 százalékos emelkedést jelent. Ez meglepő adat, mert Dél-Amerika országainak a többségét nem fenyegeti katonai veszély, ugyanakkor égetően szükség lenne a szociális kiadások növelésére.

Európában az országok többségét a világgazdasági válság kényszerített a katonai kiadások növelésének lassítására. Az egész földrészt tekintve a növekedés 2,8 százalékos volt. Ázsiában ugyancsak a gazdasági gondok vetették vissza a fegyverkezési kiadások ütemét, amely tavaly 1,4 százalékos volt.

A Közel-Keleten tavaly 111 milliárd dollárt költöttek fegyverekre, vagyis 2,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.