Nyitóbeszédében a kazah elnök hangsúlyozta, hogy a vallások közti párbeszéd előmozdítása fontos elemként szerepel majd Kazahsztán jövő évi tevékenységében, amikor az ország egy esztendőre átveszi az Európai Biztonság és Együttműködés Szervezete (EBESZ) elnöki tisztét. (Az EBESZ élére jövőre első ízben kerül egy közép-ázsiai állam).

"Új, hatásosabb intézkedéseket kell hoznunk a terrorizmus, kábítószercsempészet ellen, együttműködve, az információkat megosztva" - mondta Nazarbajev. Szólt az atomsorompó egyezményről, amelynek most egy új, fontos feladata lenne, megakadályozni, hogy atomfegyverek, hasadóanyagok jussanak terrorista kézbe. A csaknem negyven éve kötött atomsorompó-egyezmény erre már nem alkalmas. Új megállapodásra lenne szükség, amely megakadályozza, hogy további államok jussanak atomfegyverhez, tette hozzá.

"Kazahsztán, Nazarbajev elnök fontos szerepet játszhat a közel keleti konfliktus megoldásában. Abdallah szaúd arábiai királyhoz, az Arab Békeprogram kezdeményezőjéhez fordulok, jöjjön el ide, Kazahsztánba, és más arab vezetőkkel közösen tárgyaljunk egy jövőbeni, biztonságos világ megteremtésének víziójáról" - mondta felszólalásában Simon Peresz.

Az izraeli elnök felszólalásakor az iráni küldöttség demonstratívan kivonult a konferenciáról. Irán, tiltakozásul, hogy az azerbajdzsáni kormány fogadta Simon Pereszt, hazahívta bakui nagykövetét, miután előzőleg Azerbajdzsánba küldte Hasszán Firuzabadi vezérőrnagyot, vezérkari főnököt, hogy figyelmeztesse északi szomszédját, ne álljon szóba az izraeli elnökkel.

Vallások közti párbeszéd

Talán nincs nehezebb feladata ma a világpolitikának, mint az izraeli-arab szembenállás megoldása. Háborúk, vérontás kísérte Izrael Állam megalakulását a kezdetektől, 1949-től - és a folyamat végét egyelőre nem látni. A világ vezetőinek évtizedes erőfeszítései eddig részleges eredményt hoztak, Izrael két fontos szomszédjával, Egyiptommal és Jordániával egészében véve normalizálódott a kapcsolat, ám a környezet, az arab-iszlám világ ellentmondásai, erőviszony eltolódásai ismételten kiélezik a békés egymás mellett élés problémáját a világ biztonsága, energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú régióban.

Ma változatlan az alapképlet: mindkét oldalnak el kell ismernie a másik fél létezésének jogosságát. Ebbe beletartozik Izrael elismerése, az önálló palesztin állam megteremtése, feltételezve, hogy vannak olyan erők, olyan koalíció a palesztin közösségen belül, amelyek képesek erre, az államalkotással, fenntartással, a demokrácia elvei szerinti működtetéssel kapcsolatos felelősség felvállalására, a vállalt kötelezettségek megtartására.

Államfők, vezető politikusok százai jártak ott, tettek kísérletet a megbékítésre, Izrael létének elfogadtatására. Kazahsztánban most egy új megközelítésmód gyökeresedik meg, a vallások közti párbeszéden át. Türelmesség a más vallásúak iránt, kölcsönös tisztelet és együttműködés - a kongresszus e három alapelvre épűl, mondotta nyitóbeszédében a házigazda, Nurszultán Nazarbajev, Kazahsztán elnöke. A közép-ázsiai ország, iszlám hitű lakosságtöbbséggel, erre különösen alkalmas. A Kazahsztánban élő, száznál is több nemzetiségek közti békés együttélés - miként az országban az iszlám, az orosz ortodox egyház, a buddhizmus, más vallások, hívők egymás mellett létezése ­- Nazarbajev elnök nevéhez kötődik, akinek a függetlenség kikiáltása óta sikerült olyan harmóniában együtt tartani ezt a soknemzetiségű, sokvallású országot, amely példaértékű. Ez a politika adja meg a kongresszus hitelességét is.

A vallások közti párbeszédnek van egy másik, nem kevésbé fontos vetülete, a terrorizmus elleni harc. A világ legveszélyesebb terrorista csoportjai ugyanis az iszlámra hivatkoznak, és a megértés, a vallások közti békés egymás mellett élés, a párbeszéd helyett a másfajták, másképp gondolkodók, másik istenben hívők legyűrését, kiirtását tűzték ki célul. Az iszlám ismerői, vallástörténészek elfogadhatatlannak, a Korán szellemével-betűjével összeegyeztethetetlennek tartják ezeket a szélsőséges nézeteket. Fellépni velük szemben egyfajta módon lehet igazán hatékonyan, a párbeszéddel, az érvek-ellenérvek, s nem a Kalasnyikovok csatájával. És itt a Nyugatnak, az USA-nak Kazahsztánon kívül más szövetségesei is vannak, például a fontos vendéget, Obama elnököt váró oroszok. A minap szivárogtatták ki, hogy az oroszok "közreműködhettek" csendestársként azokban a tárgyalásokban, amelyeket az amerikaiak folytattak a kirgiz vezetéssel az afganisztáni műveletekben, a csapásmérő harci gépek levegőben való feltankolásában nagy szerepű KC-135-ös gépek itteni állomásoztatásában, a Manasz légitámaszpont bérleti joga meghosszabbításában. Moszkvának a legkevésbé sem érdeke, hogy az amerikaiak kivonuljanak a térségből, magára hagyják Afganisztánt, az iszlamista veszélyt Oroszország déli része tőszomszédságában, írta a RIA Novosztyi honlapján egy kommentárban Vlagyimir Jevszejev, az orosz tudományos akadémia világgazdasági és nemzetközi kapcsolatok intézetének főmunkatársa. Megelőlegezve az Obama-Medvegyev tárgyalásokba való bepillantást, a főmunkatárs azt mondja, Afganisztán szinte az egyetlen téma, amelynek kezelésében, megoldásában szinte egybeesik az orosz és az amerikai álláspont...

Hogy Kazahsztán nem marad csak a vallások közti párbeszéd kezdeményezője szerepében, hanem más módon is támogatja a terrorizmus elleni harcot, arra az elnöki megnyitó is emlékeztetett. Asztana felajánlotta, hogy nemzetközi erőfeszítéssel hozzanak létre egy hatalmas, különlegesen megépített, őrzött raktár-komplexumot, (nukleáris-anyag bankot) amelyben az atomerőművek fűtőelemeit tárolnák. Ez megoldást kínálna Irán gondjaira is, hiszen egy vele jó kapcsolatokat ápoló ország, Kazahsztán rendelkezne az "atombank" felett, amelyből hozzájuthatna a Bushehr-i atomerőmű működtetéséhez szükséges, kismértékben, 3-5%-ra dúsított U-235-öt tartalmazó fűtőelemekhez. Leállíthatná a saját fűtőelem gyártást (ami gyakorlatilag technológiailag megegyezik az atomfegyvergyártáshoz szükséges nagy, 90% feletti U-235 tartalmú nukleáris robbanóanyag előállításával). Ez alapot adna Irán és a világ jelentős része, a Nyugat megbékéléséhez, Teherán bevonásához például Európa energia (földgáz) ellátási rendszerébe, csatlakoztatását a majdan elkészülő Nabucco gázvezetékhez.

Az "atombank" gondolatát más hatalmakkal együtt az Egyesült Államok is támogatja - mint ahogy az asztanai vallási párbeszéd-fórumot is. Az "atombankot" egyes tervek szerint felépíthetnék akár az egykori, több Magyarország területű szemipalatyinszki nukleáris kísérleti telepen is. Itt, Kazahsztán keleti részén a múlt század közepétől mintegy ötven éven át csaknem ötszáz kísérleti nukleáris robbantást hajtottak végre, kezdetben a légkörben, majd később a föld alatt. Kazahsztán népe máig szenvedi a következményeket, az egészségügyi problémákat, a daganatos betegségek gyakoriságát, amelyeket a sugárzás okoz(ott). És nagy árat fizettek azért a tapasztalatért, hogy megtanulják, hogyan kell bánni a veszélyes sugárzó anyagokkal.