Megfigyelik az itt tanuló irániakat
Furcsa történet a 2007. áprilisára tervezett, Európában szolgáló iráni diplomaták budapesti konferenciája, amely végül sosem valósult meg. Egy titkosított táviratban April Foley nagykövet arról ír, hogy a magyar külügyminisztérium Ázsia főosztályának helyettes vezetője, Lengyel Miklós arról tájékoztatta a követség politikai tanácsosát, hogy az iráni kormány 12-15, európai fővárosokban szolgáló iráni diplomatának szánt konferenciát szeretne rendezni Budapesten, ahol az iráni külügyminiszter és helyettese is megjelenne.
Lengyel kifejtette, hogy a magyar kormánynak tulajdonképpen nincs oka arra, hogy visszautasítsa egy olyan állam kérését, amellyel diplomáciai kapcsolatokat ápol. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy annak az iráni kérésnek nem fognak eleget tenni, hogy a külügyminiszter találkozhasson Gyurcsány Ferenc kormányfővel, de Göncz Kinga külügyminiszter egy a konferencia alatt tartható udvariassági telefonhívásba beleegyezett.
A magyar külügy beindulhatott az iráni kérésre, mert Horváthné Fekszi Márta államtitkár ugyanebben az ügyben felhívta az amerikai misszió éppen Ammanban tartózkodó helyettes vezetőjét. Lengyel és Fekszi is hangsúlyozták, hogy inkább csak informálják a követséget, semmint konzultálnának a misszóval, de a későbbi táviratokból úgy tűnik, a washingtoni külügy segített a magyar álláspont megerősítésében. Lengyel azt is közli, hogy a magyar kormánynak nagyon nehéz lenne visszatáncolnia. Az amerikaiakat azonban aggasztotta, nehogy úgy tűnjön, hogy a nemzetközi közösség egy tagja felveszi a kapcsolatot Iránnal, mert az alááshatná a politikai nyomást és a 2006. decemberében nagy nehezen elfogadott szankióknak a hatékonyságát. Az amerikai álláspont szerint bármiféle szolidaritásnak a látszata is veszélyes lehet. A magyar diplomata azt is hozzátette, szívesen vesznek bármilyen további üzenetet Washingtonból, amit esetleg eljuttathatnának az iráni külügyminiszternek.
A titkos, február 26-i távirat végén Foley kicsit értetlenkedik, hogy sem Gyurcsány, sem Göncz nem említette az ügyet, pedig egy nappal korábban, február 25-én a nagykövet magánbeszélgetésen vett részt a magyar politikusokkal.
Máricus elejére megérkezik a washingtoni "iránymutatás", amit a politikai tanácsos Fekszi Mártához visz, aki megköszöni a gyors választ. Az irániak által először javasolt április 14-15-i alkalommal Göncz Kinga külföldön tartózkodott volna, de az irániak nem lettek szívbajosak, felvetették az április 5-6-i dátumot, és találkozót kértek Sólyom László államfőtől. Utóbbira Budapest azonnal nemet mondott a perzsáknak. "A legjobb lenne ezt az egészet elkerülni" - kommentálta az államtitkár. Fekszi Márta biztosította az amerikaiakat, hogy jövő héten felkeresi az iráni nagykövetet és "olyan helyzetet teremt, hogy meg kell gondolják magukat". Egy hét múlva Fekszi Márta azzal jelentkezett az amerikai követségen, hogy a probléma megoldódott, mert a javasolt időpontban az iráni külügyminiszternek Kínába kell utaznia. A konferenciát végül Teheránban rendezték meg.
Az amerikaiakat rettetően érdekelte Irán, és a magyar álláspont megpróbált maximálisan közelíteni a washingtonihoz. Egy 2008. augusztusi távirat szerint az amerikaiak szóvá tették, hogy a Budapesten rendezendő nemzetközi fegyverkiállításon iráni cég ne vegyen részt. (A kiállítással kapcsolatban a távirat megjegyzi, hogy az amerikai cégek sokkal jobban érdeklődtek a kis rendezvény után azelőtt, hogy Magyarország a svéd Gripeneket választotta az amerikai F-16-osok helyett.)
Az amerikaiak tanácsára vártunk egy 2010. januári távirat szerint is, melyben az iráni Buserben található épülő atomerőművel kapcsolatos NAÜ-norvég biztonsági képzés merül fel. (A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek ugyanis feladata a nukleáris energia és más nukleáris technológiák békés célú felhasználásának segítése és támogatása.) Magyarország már tárgyalát a NAÜ-vel a tanfolyam támogatásáról, de Csehország és Szlovákia nemrég visszavonták a a képzés támogatásra vonatkozó terveiket. A magyar külügy iránymutatást várt Washingtontól, támogatják-e még a buseri projektet, mert Budapest végleges válaszára várt a NAÜ.
Az irániakra itthon is figyelünk. Göncz Kinga külügyminiszter egy 2007. februári távirat szerint elmondja, a kormány csendben felvette a kapcsolatot az egyetemekkel, hogy "ellenőrizzék" azt a 600-700 iráni diákot, akik nálunk tanulnak, és azt is kérni fogja az intézményektől, hogy korlátozzák az "érzékeny tantárgyakhoz" való hozzáférésüket.
A külügyminiszter szerint alacsonyszintű gazdasági kapcsolatok jellemzik Irán és Magyarország viszonyát, s ez főleg az Ikarusz és a MOL közreműködésével zajlik.
