Úgy ítélte meg, hogy a vajdasági magyar közösség szociális és gazdasági helyzete rosszabb ugyan, mint egy évvel korábban, de közösségi szinten sikerült olyan kohéziót, "együtt gondolkodást" kialakítani, amelynek eredményeként a közösség megfogalmazta önmagát és jövőképét.

Pásztor úgy értékelte, hogy a vajdaságiakat érintő idei négy választással és a jövőre vonatkozó programok megfogalmazásával a kohézió attól függetlenül is létrejött, hogy "sok kérdés tekintetében másképp értékelünk helyzeteket, másfajta mozgástereket látunk, más megoldásokat vélünk jónak".

Szerinte a közös elképzeléseknek a vajdasági magyar politikusok támogatást tudtak adni, és ez az egész közösségnek politikai súlyt biztosított. Ez azért fontos – folytatta a VMSZ elnöke -, mert ha nem így lett volna, akkor önkormányzati, tartományi vagy országos szinten nem lenne a mostanihoz hasonló érdekérvényesítő képessége a magyarságnak. „Nem tudnánk programokat, célokat megfogalmazni, nem tudnánk azokhoz költségvetési forrásokat vagy jogszabályi alakításokat biztosítani" - tette hozzá.

A vajdasági magyarok idén négy választásban voltak érdekeltek: részt vettek a szerbiai előre hozott parlamenti választáson, a kisebbségi nemzeti tanácsi választásokon és a magyarországi országgyűlési választáson, az európai parlamenti választás eredménye pedig azért volt fontos, mert vajdaságiként a Fidesz-KDNP listáján Brüsszelbe került Deli Andor. Pásztor István szerint ezeken a megméretéseken olyan eredményeket tudott felmutatni a VMSZ, amelyek bizakodásra adnak okot, „figyelembe véve azt, hogy az emberek telítődtek a politikával, egy kicsit kedvüket vesztették, elkeseredettek".

A belpolitikai csatározások helyett a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke szerint nyugalomra és békés tárgyalásokra van szükség. Mint fogalmazott, a vajdasági magyarság az utóbbi 25 évben minden nagyobb politikai konfliktusból vesztesként került ki, ezért nyugodt párbeszédre van szükség a szerb pártokkal. Tenni kell annak érdekében, hogy Szerbia élhető ország legyen, és megteremtődjenek a feltételei annak, hogy akik elhagyták szülőföldjüket, hazatérjenek – hangoztatta.

A jövőre vonatkozó tervek kapcsán a magyar kormánnyal való közös munkát emelte ki a politikus. Elmondta: olyan gazdaság- és térségfejlesztési elképzelésen dolgoznak, amelyhez Magyarországról lehetne forrásokat biztosítani, de nemcsak a hagyományosnak nevezhető területeken – a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás szférájában -, hanem a reálszférában is. Az együttműködés és a támogatások a tervek szerint lehetővé teszik majd, hogy munkahelyeket hozzanak létre, fejlesszék a vállalkozásokat, segítsék a termelőket, azaz megteremtsék "azt a pici kis előrehaladást, ami az embereket egyfajta bizakodással tudja eltölteni".