Elutasította a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék szerdán Vojislav Seselj, az ultranacionalista nézeteiről ismert szerb politikus azon kérelmét, hogy mentsék fel az ellene szóló vádak alól, mert nincs ellene bizonyíték. Hágában ismertetett döntésében a törvényszék úgy ítélte meg, már az eddigi eljárás során elegendő bizonyítékot sorakoztattak fel arra, hogy Seselj bűnösségéhez nem férhet kétség. Jean-Claude Antonetti bíró több órán át olvasott érvelése szerint indokoltak azok a vádak, amelyek szerint Seselj részt vett abban a nagyszabású műveletben, amelynek célja más etnikumok elüldözését volt.
 
A Szerb Radikális Párt nyolc éve őrizetben lévő, börtönéből is aktívan politizáló elnökét évek óta tartó hágai perében azzal vádolják, hogy felelős az 1991-1994 között Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban elkövetett súlyos háborús bűncselekményekért. A vád szerint gyilkosságokért, kínzásért, polgári személyek üldözéséért, embertelen bánásmódért, erőszakos kitelepítésért és vagyontárgyak (köztük egyházi épületek) elpusztításáért is felelős.

A bűnöket félkatonai szervezetek követték el a kilencvenes években az említett térségekben, és Seseljnek nagy része volt e milíciák toborzásában: gyűlölettel átitatott, nacionalista (több esetben a vajdasági magyarokat is célba vevő) beszédei nagyban hozzájárultak az etnikai feszültségek felszításához. A Nagy-Szerbia megteremtéséért is fellépett politikus 2002-ben a szerb elnökválasztáson is indult, és ott a harmadik legnépszerűbb jelöltnek bizonyult. Két évvel később viszont pártja nem tudott nyerni az általános választáson.
 
Öt éve kezdődött perét tavalyelőtt felfüggesztették, mert annak több tanúját megfenyegették. Azt követően a tanúk meghallgatása a nyilvánosság kizárásával, zárt ajtók mögött folytatódott. 2009 nyarán Seseljt bűnösnek mondták ki és 15 hónap börtönre ítélték a törvényszék szabályainak megszegéséért, miután védett tanúk kilétét hozta nyilvánosságra. Ugyanilyen vádakkal azóta egy másik per is folyik ellene.
 
Seselj önként adta fel magát 2003-ban. Bűnösségét soha nem ismerte el. 2006-ban éhségsztrájkot folytatott szabadon engedésének érdekében, táplálását orvosi beavatkozással kellett segíteni. Az 56 éves Seseljt főperében életfogytiglani börtön fenyegeti.

Seselj kártérítést is követelt

Seselj 2003 februárjában egy interjúban azt jósolta, hogy "Szerbiára véres tavasz köszönt". Néhány nappal később a politikus önként távozott Hágába, s három hétre rá meggyilkolták Szerbia első, demokratikusan megválasztott miniszterelnökét, Zoran Djindjicet. Seselj ellen bűnvádi eljárás indult a merényletre való felbujtás gyanújával, de bíróság elé nem állíthatták.

2003 augusztusában az NT börtönében a politikust kihallgatta egy belgrádi vizsgálóbíró, s Blic felidézi, hogy a merénylők elleni perben több vádlott tett említést Seselj szerepéről a merényletben. Ezúttal a politikust az azóta összegyűjtött bizonyítékok fényében kérdeznék ki, amennyiben az NT szabadlábra helyezi őt.

Seselj márciusi folyamodványában követelte a bíróságtól, hogy vessen véget a pernek, engedje őt szabadon, és fizessen neki tízmillió eurós kárpótlást a scheveningeni börtönben eltöltött nyolc évért. Azzal indokolta kérését, hogy az ügyészség egyetlen bizonyítékot sem tudott felhozni ellene.

A belgrádi sajtó emlékeztetett arra, hogy a hágai bíróság eddigi történetében még sohasem méltányolta a vádlottak ilyen értelmű kéréseit.

(Forrás: mti.hu)