A holland szocialista Klaas de Vries által előkészített állásfoglalásban felvetették, hogy a miniszterek az EJEB ítéleteit notóriusan figyelmen kívül hagyó országokkal szemben alkalmazhatnák az úgynevezett kötelezettségszegési eljárás jogintézményét, amelyet 2010-ben teremtettek meg a kontinens 47 országát összefogó Európa Tanácsban. Ez a jogintézmény lehetővé teszi, hogy az EJEB ítéletben állapítsa meg valamely tagállam kötelezettségszegését a kiszabott ítéletek végrehajtását illetően. Ezt a jogi eszközt - állapította meg sajnálattal Dean Spielmann, az EJEB elnöke - mindeddig nem használták.

Az ET Parlamenti Közgyűlésének állásfoglalásában rögzítették, hogy mintegy 11 ezer EJEB-ítélet vár végrehajtásra a tagállamokban. Ezek közel 80 százaléka kilenc országot érint - Olaszországot, Törökországot, Oroszországot, Ukrajnát, Romániát, Görögországot, Lengyelországot, Magyarországot és Bulgáriát.

Az Emberi Jogok Európai Bírósághoz azok fordulhatnak, akik úgy vélik, hogy hazájukban megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett valamely jogukat, és már minden lehetséges jogorvoslati eszközt eredménytelenül kimerítettek.
A végre nem hajtott EJEB-ítéletek nagy része a mostoha börtönviszonyokkal, a túlságosan hosszadalmas bírósági eljárással, illetve a biztonsági szervek embertelen bánásmódjával függ össze.

Az előterjesztésről folytatott plenáris vitában Csenger-Zalán Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a reflektorfénybe állított országok között hatalmas különbségek vannak, így például Olaszország 2622, Magyarország viszont csupán 331 elintézetlen üggyel került a listára. Magyarország esetében - mondta - strukturális problémát jelent a bírósági eljárások elhúzódása.