Nincs megállapodás, de pánik sem
A piacok és a politikai elemzők egyaránt arra számítanak, hogy ha a legutolsó pillanatban is, de megegyeznek egymással a demokraták és a republikánusok Washingtonban, és megemelik az adósságplafont még október 17-e előtt, vagy azon a napon. Ekkortól ugyanis Jack Lew pénzügyminiszter szerint bármelyik nap fizetésképtelenné válhat a szövetségi kormány. Márpedig ha az Egyesült Államok nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit – például kamatokat fizetni a kötvényekre – az az egész világgazdaságra komoly hatással lehet.
Magyar idő szerint kedd estére világossá vált: ha valóban lesz megegyezés, az a két szenátusi vezetőnek, a demokrata Harry Reidnek és a republikánus Mitch McConnellnek lesz köszönhető. Miután a képviselőházi republikánusok ismét elutasítottak egy javaslatot, mert nem tartották elegendőnek a felkínált alapokat, az egyetlen megoldás csak az lehet, ha a szenátus gyorsan elfogadja a Reid-McConnell javaslatot, majd azt John Boehner, a képviselőház elnöke párttársai ellenkezése ellenére szavazásra bocsátja és a demokraták szavazataival elfogadtatja. Republikánusok egy csoportja ugyanis továbbra is nemtetszését fejezi ki, és további engedményeket akar az adósságplafon megemeléséért cserébe.
Az egymást egyébként személyesen nagyon nem kedvelő Reid és McConnell javaslata azonnal újraindítaná a két hete leállított kormányzati hivatalok működését, és biztosítaná, hogy január 15-ig legyen pénz a működésükre. Az adósságplafont pedig úgy emelné meg, hogy február 7-ig kitartson. A megegyezés további része, hogy december 15-ig a két párt megállapodásra jut a hosszú távú adózási és költségvetési kérdésekről.
Az alapkérdés: mire költsön az állam?
Ez utóbbi egyébként az egész konfliktus alapja: a két nagy amerikai párt évek óta nem tud megegyezni arról, mi is az állam feladata. A demokraták szerint szükség van állami beavatkozásra a gazdaságban, és arra, hogy a rászorulókat közösen, az adókból segítsék, illetve hogy elősegítsék, hogy mindenki egyenlő esélyekkel induljon – például jó minőségű alapfokú oktatás biztosításával. A gazdaságot infrastruktúra-fejlesztéssel, nagy állami építkezésekkel is élénkítenék.
A republikánusok ezzel szemben azzal érvelnek, hogy adócsökkentéssel kellene több pénzt hagyni az állampolgároknál és a vállalkozásoknál, illetve csökkenteni kell az üzleti szféra szabályozását. A kisebb adókkal, kisebb állami költéssel és a kevesebb szabályozással pörgetnék fel a gazdaságot, úgy vélik, ez segítene a rászorulókon is, mert ez teremtene munkahelyeket.
A piacokon nincs pánik
Mindez a tőzsdékre is hatással volt: négynapos hegymenet után ereszkedésnek indultak a New York-i tőzsdeindexek, miután vészesen fogy az adósságplafon eléréséig a megegyezéshez rendelkezésre álló idő.
A Standard & Poor’s 500-as indexe háromhetes csúcsáról fordult vissza kedden, 0,3 százalékot lemorzsolódva a kereskedés elindításakor. A csökkenéshez nemcsak a költségvetési huzavona és az adósságplafon körüli zajló meddő politikai viták járultak hozzá, hanem az amerikai gazdaság olyan nagyágyúinak, mint a Citigroup vagy a Coca-Cola várakozásoktól elmaradó mérlegadatai, amelyek arra is rámutatnak, hogy a konjunktúra nem áll éppen stabil lábakon. Erre utal az is, hogy New York állam feldolgozóipara a friss adatok szerint a reméltnél is lassabban fejlődik.
A piacokon abban bíznak, hogy a szenátus áthidaló javaslatát az utolsó előtti pillanatban mégis elfogadják, és az Egyesült Államok megmenekül, ha a szégyentől nem is, de a fizetésképtelenségtől mindenképpen. Az esés ellenére alapvetően pozitív a hangulat a tengerentúli tőzsdéken, noha a brókerek nem fakadnak dalra örömükben a döntéshozók tehetetlensége láttán – fogalmazott egy értékpapír-kereskedő a Bloombergnek.
Azt a hatalmas előrelépést, amiről a politikusok beszélnek, mindenesetre most nem érzékelik a börzéken, de megszokták, hogy a demokrata-republikánus vitákban mindig a végsőkig feszítik a húrt. Egyetlen feltétlenül pozitív eredménye azért van a szappanoperának, nevezetesen az, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ilyen bizonytalan körülmények között nem változtathat a havi 85 milliárd dolláros összértékű gazdaságélénkítő-likviditásbővítő kötvényvásárlási programján. Ez pedig kulcsfontosságú a piacok megnyugtatása végett. A piacokra menetrendszerűen érkező friss jegybanki milliárdok tartják most mozgásban az indexeket, és ezt a kegyelmi állapotot szeretnék konzerválni a befektetők.
A pénzesőből Európa is profitál, de most elsősorban az amerikai események mozgatják az indexeket. A vezető tőzsdék fél-egy százalék közötti emelkedéssel zártak kedden, ami megelőlegezett bizalomként is értékelhető az amerikai törvényhozók felé, de ebben a német gazdaság kilátásairól érkező kedvező hírek is közrejátszottak. Németország a ZEW gazdaságkutató indexe szerint 2010 áprilisa óta nem tekinthetett olyan bizakodással a jövőbe, mint most.
