Segélyszervezet munkatársaként támadják meg a nőket és a gyerekeket
Több ezer károsult számára fájó késéssel, de elkezdtek célba érni a segélyek a Fülöp-szigeteken, öt nappal azután, hogy a délkelet-ázsiai országra lecsapott a Haiyan tájfun hatalmas pusztítást végezve Leyta tartományban és a környező vidéken. Csütörtökön az amerikai hadsereg két C-130-as szállító repülőgépe már vitt segélyt – főleg élelmet és gyógyszert – a katasztrófa sújtotta területekre, és két cirkáló kíséretében a leytai partokhoz csütörtökön megérkezett a USS George Washington repülőgép-hordozó anyahajó is, amely helikoptereket tud indítani és fogadni. Az amerikaiak gondolkodnak azon is, hogy a Fülöp-szigetekre vezényelnek egy úszó kórházat, a USNS Mercy-t is, de ha így döntenek is, december az érkezés legkorábbi időpontja.
Amerikai katonából jelenleg 300 dolgozik a katasztrófa sújtotta vidéken, a számukat pedig egy héten belül a háromszorosára növelik. Katonákra pedig nagy szükség van, a mentőalakulatok és a segélyszervezetek munkáját ugyanis sok helyütt egyszerűen meghiúsítja a fosztogatás, amely kezd szervezetté válni. A legtöbb hír Taclobanról, az egykor kétszázhúszezer lakosú városról szól, amelyet a Haiyan – vagy ahogy a Fülöp-szigeteken hívják, Yolanda – gyakorlatilag a földdel tett egyenlővé. Itt futótűzként terjed az erőszak: a Vöröskereszt egyik konvoját szerdán állig felfegyverzett banditák rabolták ki – velük később a rendőrök tűzharcban végeztek –, egy 13 éves fiút több férfi késelt meg, nyolc embert pedig akkor tapostak halálra, amikor csődület támadt egy rizsraktár előtt. Miközben a tájfun után a helyi börtönből kitörő rabok a Taclobant Samar szigetével összekötő San Juanico hídon fosztogatják a segélyszállítmányokat, csütörtökön a Facebookon keringtek olyan figyelmeztetések is, amelyek szerint vigyázni kell azokkal, akik segélyszervezetek munkatársainak adják ki magukat, mert sok bandita ezzel a szöveggel csábít magához nőket és gyerekeket, hogy utána rájuk támadjon.
Tacloban hétfő óta éjszakai kijárási tilalom alatt él. Bár a városban most már minden nagy segélyszervezet bent van, egyelőre nem sok minden ért el a károsultakhoz. A BBC helyszíni jelentése szerint a város most háborús zóna, ami a segélyszervezeteket is megtorpanásra késztette: a biztonsági helyzet és a fenyegetettség miatt a Plan International felfüggesztette a tevékenységét, és mind a 15 munkatársát visszahívta a városból. Aggályainak adott hangot az Oxfam is, amelynek első nekifutásra ugyan sikerült tiszta vizet eljuttatnia húszezer károsult családhoz, de jelezte, a további segélyszállítás a biztonsági helyzet függvénye. Eközben az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) 25 tonna magas energiatartalmú kétszersültet sikerült célba juttatnia, még tíz tonna pedig útban van. Ricky Carandang elnöki szóvivő bejelentése szerint a 138 taclobani és környékbeli negyedből mindössze huszonhatba ért el eddig segély.
A Baptista Szeretetszolgálat humanitárius csapata a Fülöp-szigeteki Tacloban városban átadta szerdán a magyar gyorssegélyt és a Cebu szigetén vásárolt adományokat helyi baptista partnerszervezetének – tájékoztatta szerda este Révész Szilvia, a szeretetszolgálat kommunikációs igazgatója az MTI-t. Az élelmiszerekből és ivóvízből álló segélyszállítmányt elsősorban a baptistáknál menedéket találó túlélő gyerekek között osztották szét.
Nem sokkal azután, hogy a nyugati sajtó rájuk szállt, most már a Fülöp-szigeteki lapok is nyíltan bírálják a helyi hatóságokat a lassú fellépés miatt. A Manila Times vezércikkben firtatja, hogy ezekben a sötét órákban, amikor az országnak vezetőre van szüksége, Benigno Aquino elnök meg tud-e felelni a kihívásnak. A lap egy karikatúrát is közöl, amely a közkeletű félelmekről szól – arról, hogy az áldozatoknak szánt pénz és segély a korrupt állami tisztségviselők markában landol.
A halottak száma hivatalosan egyelőre 2357, a töredéke a segélyszervezetek becslésének, amely szerint a Haiyan pusztításában akár több mint tízezer ember is az életét veszthette. Szerdán maga Alfred Romualdez taclobani polgármester is elment egy tömegtemetésre: a hatóságok csak ígérni tudják, hogy az áldozatok közül minél többet azonosítanak.
Elkerülni a hibákat
Vigyázniuk kell a segélyszervezeteknek, nehogy elkövessék ugyanazokat a hibákat, mint a hatalmas pusztítást okozó 2004-es délkelet-ázsiai cunami után – figyelmeztetnek a szakértők. Amint a Le Monde emlékeztet, a szökőár idején több civil szervezet (NGO) is kifogásolta például azt, hogy vetélkedés alakult ki közöttük. Ráadásul felesleges élelmiszereket és felszereléseket is küldtek az említett térségbe, miközben a pénzadományok kezelése nehézkesen haladt. Az újjáépítésre szánt összegek egy része másrészt sosem ért célba, sok pénz eltűnt a bürokrácia vagy a korrupció helyi útvesztőiben.
A Le Monde a humanitárius katasztrófákkal és válságkezeléssel foglalkozó ausztrál kutatóintézet, a Torrens Resilience Institute igazgatóját, Paul Arbont is idézi. A szakértő úgy fogalmazott az újság kérdésére: „Meggondolt és körültekintő módon kell az adományokat továbbítani. A világszerte megmutatkozó jó szándék mindenféle javak kezelhetetlen áradatát eredményezi a katasztrófa sújtotta övezetekben. A segélyáradat megterheli a kikötőket és a repülőtereket, de leginkább a célzott segítséget akadályozza.”
